Vlagyimir Putyin ennél is látványosabb választ adott, bár a bejelentés nyugaton nem kapott nagy visszhangot. Oroszország kis atomerőművek sorozatgyártására készül, és kevesebb mint két évtized alatt 38 új nukleáris energiablokkot tervez, főként az Urálban, Szibériában és a Távol-Keleten. Ugyanabban a megszólalásban Putyin arról beszélt, hogy Oroszország nem engedheti meg a kritikus függést külföldi AI-technológiáktól.
Azonban az AI-hoz chip kell. Adatközpont kell.Vas kell. Számítási kapacitás kell. Hűtés kell. Mindenekelőtt rengeteg, folyamatosan rendelkezésre álló elektromos energia kell. Moszkva tehát nem pusztán saját AI-ról beszél. A fizikai hátországát is építi és egy csomó bevételi forrást..
Európa is megvette a drágább biztosítást
Az Európai Unió 800 milliárd eurónyi további védelmi mozgásteret akar létrehozni 2030-ig. A SAFE program ebből 150 milliárd euró hitelt jelent, miközben a költségvetési szabályok lazítása további mintegy 650 milliárdnyi lehetőséget nyithat a tagállamoknak.
Ez már olyan összeg, amely mellett a régi európai vita arról, hogy valóban kell-e több saját hadiipari kapacitás, kissé akadémikusnak hat. A tény az, hogy a hadianyag raktárak, ha nem is üresek, de van bennük bőven hely.
Fegyvergyár, lőszer, drón, rakéta, katonai útvonal, energiaellátás és kommunikáció készül. Ezek békeidőben költséget jelentenek, míg egy háborúban mozgásteret.
A BRICS más módszert választ. A 2026-os újdelhi nyilatkozat helyi valutás elszámolásokat, összekapcsolható fizetési rendszereket és több finanszírozási csatornát támogat, miközben kifejezetten rögzíti, hogy nincs mindenkire alkalmazható egyetlen modell.
