Tematikus elemzéssel örvendeztette meg tanulmányainak fogyasztóit a Kopint-Datorg az év vége előtt. Konjunktúrajelentésében ugyanis ilyen módon elemezte az unió új tagországait. E lényegen pedig semmit sem változtat az, hogy az Európai Bizottság adataira támaszkodva vizsgálja ezen országok államháztartását. Pontosabban annak hiányát, mely - állapítja meg a Kopint-Datorg - 2002-2006 között a 25 tagországban átlagosan a GDP 2,5 százalékát éri el. Tény, hogy csak az észtek államháztartása mutat többletet az EU új tagországai esetében.
A nyolc állam körül nálunk a legnagyobb az államháztartás GDP-arányos hiánya, mely az Európai Bizottság előrejelzése szerint még 2008-ban is közel 2,5 százalékponttal magasabb lesz a második legnagyobb hiányt felmutató cseh államháztartásnál. Az elemzők 2002-es összevetést közölnek, miszerint akkor Csehországban 6,8 százalék, Szlovákiában 7,7 százalék, nálunk 9 százalék volt az államháztartási hiány, északi szomszédainknál azonban 2003-ban már 4 százalék alá vitték a GDP-arányos deficitet a kiadások 4 százalékpontos csökkentésével. Csehországban 2004-re sikerült 3 százalék alá szorítani az államháztartás hiáynát. Prága a kiadások 2,9 százalékpontos csökkentése és a bevételek 0,8 pontos növelése eredményeként jutott el a kedvező végeredményhez. Lengyelország ugyancsak jó hozadékkal jár hasonló úton, szintén az államháztartási bevételeket sikerült növelnie, s amint arról a Kopint-tanulmány beszámol, a nyugdíjpénztári korrekciókat figyelembe véve idén várhatóan 2,2 százalék, 2008-ban pedig 1,8 százalék lesz az államháztartási hiány. Szlovénia államháztartási hiánya tartósan alacsony, 2,5 százalék, s a trend is kedvező, azaz csökken, hamarosan 2 százalék alá. Lettországban és Litvániában 2002 és 2006 között éves szinten átlagosan 1,1 százalék volt a deficit, s így a Baltikum e tekintetben verte is az új tagországokból álló mezőnyt.
Az államháztartási bevételeket is elemzi a Kopint-Datorg tematikus tanulmánya. Először is azt ismertetik benne, hogy 2005-ben Szlovéniában a 45,8 százalékkal volt az EU-25 átlagánál - 44,8 százalék - magasabb a bevételek aránya. A balti orstzágokban és Szlovákiában az államháztartási bevételek nem érték el a GDP 40 százalékát, Csehországban és Lengyelországban alig haladták meg a 40 százalékot, nálunk pedig 42,1 százalékot tett ki. Az egyes bevételi kategóriákon belül a 25 EU-tagország átlagában a legnagyobb tételt a TB-járulékok, valamint a termelést és az importot terhelő adók alkották. Az államháztartási kiadások GDP-hez mért aránya az új EU-tagok esetében 2005-ben két ország esetében haladta meg az EU huszonötök átlagát, Szlovénia és Magyarország könyvelhetett el ilyen pozíciót.
A Kopint-Datorg az Európai Központi Bank nyomán azt is áttekinti, hogy az új EU-tagországok 1996-2005 közötti kiadásai milyen teljesítményre vezettek 2005-ben. Ezen belül is a közszektor hatékonyságának értékelésekor a 2005. évi teljesítménymutatókat és az 1996-2005 közötti átlagos államháztartási kiadásokat hasonlították össze. Kiderült, hogy a 25 EU-tagország közül Írországban és Luxemburgban a leghatékonyabb a közszektor; az előbbi a legkisebb államháztartási kiadási aránnyal a legjobb teljesítményt érte el. Az input hatékonyság - azaz az államháztartási kiadások relatív nagysága - tekintetében Magyarország a 20. helyet foglalja el. A magyar pozíciónál rosszabb helyezést ért el Svédország, Belgium, Szlovénia, Ausztria és Franciaország. Ezen országok mindegyikében alacsonyabb a teljesítmény az ír teljesítménynél, az államháztartási kiadások aránya viszont nagyobb a magyarországi adatnál. Az output hatékonyságot - azaz a közszektor relatív teljesítményét - tekintve szintén Írország és Luxemburg vezet, Magyarország a 18. helyen áll, mögöttünk helyezkedik el Portugália, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Málta, Lengyelország. A tanulmány összegzése szerint Csehországgal összevetve a magyar közszektor közel azonos teljesítményt 5,4 százalékponttal magasabb GDP-arányos államháztartási szinttel ért el a vizsgált időszakban.
