A kékgalléros toborzás mindig is az egyik legnehezebb HR-feladatnak számított, de a helyzet mára kritikussá vált. A fizikai alkalmasság, a szakmai felkészültség és a megfelelő mentális hozzáállás együttes megléte egyre ritkább. A vállalatok tapasztalata szerint száz jelentkezőből gyakran csupán néhány olyan jelölt marad, aki valóban megfelel az elvárásoknak, és még ekkor sem garantált, hogy hosszú távon a cégnél marad.

A helyzetet tovább súlyosbítja a munkaerő elöregedése. Számos hazai gyártóüzemben a gépsorok mellett dolgozók átlagéletkora már meghaladja a 35–40 évet, miközben egyre kevesebb fiatal választja az ipari pályákat. A következő években tömeges nyugdíjba vonulás várható, amellyel nemcsak munkaerő, hanem több évtized alatt felhalmozott gyakorlati tudás is eltűnhet a szervezetekből.

Éppen ezért a vállalatok számára stratégiai kérdéssé vált a Z és az Alfa generáció megszólítása. A szakértők szerint ebben kulcsszerepe van a duális képzésnek, amely egyszerre szolgálja a gyakorlati tudásátadást, az utánpótlás-nevelést és a fiatalok korai bevonását a munka világába. A rendszer lehetőséget teremt arra, hogy a pályakezdők már tanulmányaik alatt valódi ipari környezetben szerezzenek tapasztalatot. A vállalatok visszajelzése alapján azok a fiatalok a legkeresettebbek az iparban, akik frissen végzettek, mégis rendelkeznek már valamilyen szintű munkatapasztalattal, és a duális képzés képes áthidalni ezt az elvárást.