„A legbiztonságosabb megoldás egy előre rögzített rendszer. Meghatározható például egy támogatási célösszeg, amelyhez a munkáltató nagyobb összeggel járul hozzá annál, aki nem kap állami támogatást, és kisebb összeggel annál, aki kap. Ehhez azonban azt is rendezni kell, hogyan kezeli a munkáltató az erre vonatkozó adatokat, illetve hogyan igazolhatja a dolgozó, hogy jogosult vagy nem jogosult az állami támogatásra” – hangsúlyozta Bagdi Lajos.
Nem mindegy, hogyan adja a cég a támogatást
A korábbi, kedvezményes iskolakezdési támogatás önálló cafeteriaelemként már nem létezik, ugyanakkor több más konstrukció alkalmazható. Ezek egyike a csekély értékű ajándék, amely termék, szolgáltatás vagy megfelelő utalvány formájában is adható.
2026-ban ennek egyedi értékhatára 32 280 forint, és egy munkavállaló évente legfeljebb három alkalommal részesülhet ilyen juttatásban. A közterhet a munkáltató viseli, mértéke 33,04 százalék. Így egy 32 280 forintos juttatás teljes munkáltatói költsége közel 43 ezer forint. Éves szinten akár 96 840 forint is adható ilyen formában, ha az egyes juttatások megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.
„Nemcsak azt érdemes eldönteni, hogy a vállalat 50 vagy 100 ezer forinttal segíti-e a munkavállalót, hanem azt is, milyen formában teszi ezt. Ugyanaz a munkavállalónak szánt érték ugyanis jelentősen eltérő költséget jelenthet a munkáltatónak” – emelte ki Bagdi Lajos.
