Az OECD-ben az egy főre jutó háztartási reáljövedelem 0,2 százalékkal nőtt 2026 első negyedévében, ami lassulást jelent a 2025. évi negyedik negyedévi 0,6 százalékos növekedéshez képest. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó reál-GDP 0,3 százalékkal bővült, ami enyhe gyorsulás a 2025. évi negyedik negyedévi 0,2 százalékos értékhez képest.
Az OECD-ben az egy főre jutó háztartási reáljövedelem 0,2 százalékkal nőtt 2026 első negyedévében, ami lassulást jelent a 2025. évi negyedik negyedévi 0,6 százalékos növekedéshez képest. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó reál-GDP 0,3 százalékkal bővült, ami enyhe gyorsulás a 2025. évi negyedik negyedévi 0,2 százalékos értékhez képest. Míg a GDP növekedése az összesített gazdasági tevékenység változására összpontosít, addig a háztartási jövedelem növekedése a háztartások által szerzett jövedelem – azaz a költésre vagy megtakarításra rendelkezésre álló jövedelem – változását tükrözi. Az adatokkal rendelkező 21 ország közül 13-ban nőtt, 8-ban pedig csökkent az egy főre jutó háztartási reáljövedelem.
A G7-gazdaságok körében az egy főre jutó háztartási reáljövedelem 0,2 százalékkal nőtt 2026 első negyedévében, ám az egyes országok eredményei eltérőek voltak. Olaszországban fordulat következett be: a 2025. évi negyedik negyedévi 0,9 százalékos csökkenést követően 2026 első negyedévében 0,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó háztartási reáljövedelem. A fellendülést a munkavállalói jövedelmek növekedése – amely összefüggött a munkanélküliségi ráta enyhe, 5,7 százalékról 5,4 százalékra történő csökkenésével – idézte elő, ellensúlyozva a csökkenő társadalmi juttatások hatását. Az egy főre jutó reál-GDP növekedése stabilan 0,3 százalékon maradt. Kanadában, Németországban és az Egyesült Államokban az egy főre jutó reáljövedelem 0,2 százalékkal nőtt – szemben a 2025 negyedik negyedévében mért 0,0, 0,1, illetve -0,2 százalékos értékekkel. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban az egy főre jutó reáljövedelem 0,8 százalékkal csökkent, miután az előző negyedévben 1,1 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ezt a visszaesést a jövedelmet és a vagyont terhelő adók növekedése – amely részben a tőkenyereség után járó adómentes keret csökkentésének tudható be –, valamint a nettó társadalmi juttatások mérséklődése és a magasabb infláció okozta. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban az egy főre jutó reál-GDP 0,6 százalékkal nőtt, két olyan negyedévet követően, amelyekben nem történt növekedés. Franciaországban szintén csökkent – bár csak kismértékben – az egy főre jutó reáljövedelem: a 2025 negyedik negyedévében mért 0,3 százalékos növekedést követően 0,1 százalékos visszaesés következett be.
