#img2#Mintha politikai pro és kontra üzeneteket fogalmaztak volna meg a különféle módokon országokat, gazdaságokat minősítő szervezetek hazánk esetében. Szinte egyszerre jelent meg a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, illetve a Euromoney értékelése, s hogy a helyzet még rendhagyóbb legyen, nyilvánosságra került néhány hazai, makrogazdasági adatsor is. A hazai politikai oldalaknak tehát van honnan csemegézniük, ha dicsérni vagy elmarasztalni akarnak.
A hatvanhatodik hely lett a miénk azon a versenyképességi ranglistán, amelyet a Világbank állított össze. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgált 175 ország közül a mi helyünk hátrébb lépéssel értendő, mivel az egy évvel korábbi helyünk a 60. volt. Ugyanez a szervezet sorolta hátrébb hazánkat az új vállalkozások indításának "versenyében". Az általános gazdasági környezet elnevezésű mércén pedig megelőz bennünket csaknem valamennyi szomszédunk. A Nemzetközi Valutaalap a fiskális fegyelmezetlenségünkért ró mag bennünket és sebezhetőbbnek gondolja a magyar gazdaságot. Vagyis jobban nőtt a külső hatásoknak való kitettségünk. Emellett a magánszektor eladósodását is túlzottnak minősíti az IMF, s mondhatni aggódik velünk együtt Bulgáriáért és Romániáért.
Valamennyire javíthat a kedélyállapotunkon az, hogy a Euromoney az általános országkockázati besorolásában, ha hullámozó is a pozíciónk, de most a fölfelé tartó ágban vagyunk. Azaz: tavaly szeptemberben a 37. hely volt a miénk, 2006. márciusában a 41. helyre küzdöttük le magunkat, most azonban a 35. helyen olvashatjuk Magyarország nevét.
De hogy ne töltsön el túlzott elégedettséggel a gazdasági folyóirat rangsorában elért jobb pozíciónk, hazai "besorolásra" is szert tettünk. Az MTI részletezve is kifejtette, hogy az elemzés szerint a magyarok harmada miért látja rossznak saját gazdasági helyzetét, miközben ugyanezt a szlovákok javulónak, a lengyelek stagnálónak prognosztizálják. A Central European Opinion Research Group együttműködés keretében végzett TÁRKI-kutatás szerint a januárihoz képest nem változott a családok helyzetértékelése júliusra sem Lengyelországban, sem Szlovákiában, sem nálunk. Ugyanakkora a magyarok jövőképe fél év alatt sokat romlott. A lengyelek harmada, a szlovákok negyede, míg a magyarok tizede érzi saját háztartásának anyagi helyzetét jónak. Abban azonban nincs eltérés, hogy a háztartásuk helyzetét rossznak érzékelők a megkérdezettek körülbelül egyharmadát teszik ki mindhárom országban. A két másik országhoz képest a magyarok körében jóval magasabb azok aránya, akik sem jónak, sem rossznak, hanem megfelelőnek tartják háztartásuk anyagi helyzetét 2006-ban. A szlovák lakosok fele 2006 júliusában nem vár változást saját anyagi helyzetében, de akik mégis feltételeznek ilyet, azok között több a javulást, mint a romlást sejtők aránya. A lengyelek zöme anyagi helyzetének stagnálását prognosztizálja.
Az elmúlt pár napban pénzügyminisztériumi és statisztikai hivatali környezetből kerültek nyilvánosságra olyan adatok, amilyenek - az elemzőknek mindenképpen - motiválhatják az országról alkotott képet. A fiskális tárca előállt az augusztusi gyorsjelentésével, jelezve, hogy a prognózisnál valamivel kedvezőbben alakult az államháztartás helyzete. Azaz kisebb a hiány a vártnál, az adóbevételek a tervezettnél kedvezőbben alakulnak. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - augusztusban 134,9 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium prognózisában az év nyolcadik hónapjára 167,1 milliárdos deficittel számolt. A központi költségvetésben augusztusban 125,3 milliárd forintos deficit alakult ki, az elkülönített állami pénzalapok többlettel zártak, ennek nagysága 2,4 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok hiánya 12 milliárd forintot ért el. Augusztus végén az államháztartás hiánya 1 386,9 milliárd forint volt. Ez a GDP 5,96 százaléka. A tárca előrejelzésében 1 419,1 milliárd forintos deficittel számolt, ami a GDP 6,1 százaléka.
A Központi Statisztikai Hivatal a második negyedév bruttó hazai termékére vonatkozó adatokat hozta nyilvánosságra. Kiderült, hogy a GDP a II. negyedévében 3,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptári hatás kiszűrésével ugyanez a növekedési ütem 4,1%. Az első félévben a gazdasági növekedés mértéke 4,2% volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1,0% volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Ugyancsak KSH-s friss információ, hogy a január és július közötti külkereskedelmi termékforgalom miként is alakult. Megtudható, hogy a kivitel értéke mintegy 8450 milliárd forintot, a behozatalé 8820 milliárd forintot tett ki. Az export értéke 23, az importé pedig 22%-kal nőtt 2005 első hét hónapjához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 16, a behozatalé 15%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 370 milliárd forint (1424 millió euró) volt, ami 30 milliárd forinttal (192 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál.
