Az építésüggyel kapcsolatos új rendeletek január, illetve február elsejétől léptek életbe, a változtatások célja, hogy megváltoztassák a szabályozási környezetet úgy, hogy az hatékonyabbá tegye az ügyintézést - jelentette be Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára. Elmondása szerint a változtatások során törekedtek a folyamatosságra is, azaz ne kelljen minden jogszabályt újra megtanulniuk az érintetteknek.

Módosították például a bírságolás módját: bár annak összege nem csökkent, a korábbi ügyeknél pontosabban határozzák meg az elkövetőket. Így előfordulhat, hogy amiért korábban a kivitelezőnek kellett fizetni, azért idéntől már az építtetőt, vagy a tervezőt terheli a felelősség - esetleg mindannyiukat. Szaló Péter kiemelte, hogy ez a változtatás kifejezetten a szakma kérésére került be.

Kevesebb építési hatóság

Deklarált kormányzati cél, hogy a gazdaságosabb működés érdekében csökkentsék az építési hatóságok számát, ennek kimondása azonban az önkormányzatok feladata - közölte a szakállamtitkár. Jelenleg mintegy 450 helyhatóságnak van ilyen jogköre, a minisztérium elképzelései szerint év végére ez 400-ra csökkenhet. Tavaly összesen harminc önkormányzat mondott le erről a jogáról, ám a január elsejétől megváltozó finanszírozási támogatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél hónapban még harmincan jelezték ilyen irányú igényüket. A döntést érdemes jól átgondolni, mivel a kilépők egyelőre nem térhetnek vissza a rendszerbe.

Nő viszont az építésfelügyelők száma, mégpedig 32 fővel. Bár ez elsőre nem tűnik soknak, úgy már igen, ha tudjuk, hogy eddig mindössze tízen töltötték be teljes állásban ezt a munkakört. A jelenlegi szabályozás szerint minden régióban minimum annyi ellenőrnek kell lennie, ahány megye odatartozik. Ez azonban nem jelent röghözkötöttséget, hiszen a tájékoztatás szerint a közeljövőben előfordulhatnak olyan ellenőrzések, amikor az összes építésellenőrt egy "gócpontra" rendelik.

Nő a támogatások összege is, az előző évit megduplázva, plusz 1,6 milliárdos állami normatívát kaphatnak az érintettek - emelte ki Szaló Péter. Ugyancsak változás, hogy mostantól minden megszűnő hivatal kötelezően a helyi kistérségi központba kerül, így megszűnhet azaz áldatlan helyzet, hogy "senki sem tudta, éppen hol működik a hatóság."

Amennyiben elköltözik az építési hatóság, az természetesen nem azt jelenti, hogy a helyhatóságoknak nem lesz joga beleszólni, mi épülhet a településen - nyugtatott meg mindenkit a szakállamtitkár. Elmondása szerint az önkormányzatok által készített helyi településrendezési terv alapvetően meghatározza az épített környezetet, így akár azt is, hogy "minden épületen csak piros cserép lehet".

Hatóságok számítógép és jogi ismeretek nélkül

Ahhoz, hogy valamelyik önkormányzat továbbra is ellássa az építési hatóság szerepét, néhány tárgyi feltételnek is meg kell felelnie: lennie kell például minimum egy gépjárműnek, egy számítógépnek, illetve egy elérhető jogtárnak. Bár ezek a feltételek könnyen teljesíthetőnek tűnnek, a tájékoztatás szerint máig előfordul, hogy gondot okoz a számítógép megléte - akár egy városban is...

Ugyancsak előfordul, hogy az ügyintézők egyszerűen nem tudnak az éppen aktuális jogszabályokról, mivel "miután a polgármester megkapta a legfrissebb változásokat tartalmazó Magyar Közlönyt, elteszi a szekrényébe és eszébe sem jut, hogy van olyan munkatárs, aki azt el is akarja olvasni." - állították az ÖTM munkatársai. Így megeshet az is, hogy a döntések során nem a legaktuálisabb jogszabályokból dolgoznak.

Az ilyen problémák elkerülése érdekében képzéseket tartott a minisztérium, a feltételek teljesítését pedig a helyi közigazgatási hivatalok végzik. Amennyiben visszásságokat találnak, jelzik a szakminisztériumnak, aki ezután el is veheti a jogkört.

Lépések a feketegazdaság ellen

Sok a felelőtlen vállalkozás, akik "ahogy esik, úgy puffan" elv alapján, már eleve úgy kalkulálnak, hogy lopni fogják az építőanyagot, nem fizetik ki a munkásokat, illetve lefizetik a hatóságot - hangzott el a sajtóbeszélgetésen. Ez utóbbi elkerülése érdekében hoztak egy szabályt, hogy az építési felügyelők nem járhatnak "szólóban", a társnak azonban nem muszáj egy kollégának lenni, lehet az egy másik ellenőrzési hatóságnak vagy kamarának a képviselője is.

Ugyancsak jellemző a magyarországi helyzetre, hogy túl sok a tervező (itthon 20 ezer, Ausztriában 2 ezer), így olyan erős verseny alakult ki, aminek köszönhetően gyakran a reális ár alá licitálnak. Hogy ennek elejét vegyék, várhatóan még az ősszel kijön az új jogszabály, amely megpróbálja "az irreálisan alacsony ár fogalmát körbeírni, mivel a jogszabályokban nem lehet minimális hatósági árat meghatározni."

Mindezek a lépések azonban mit sem érnek Szaló Péter szerint, ha nem változik az állampolgárok hozzáállása, hiszen csak a jogszabályok nem elegendőek, a tudatformálás legalább ilyen fontos.