Főszabály szerint ahhoz, hogy egy beszerzés vagy beruházás támogatható legyen, legalább egy, a SAFE-forrásokhoz jutó tagállamnak, valamint egy másik uniós országnak vagy Kanadának, Ukrajnának és az európai gazdasági övezet államainak kell benne részt vennie. A beszerzések esetében azonban szem előtt kell tartani, hogy az Unión, az EGT-tag EFTA-államokon vagy Ukrajnán kívüli országból származó összetevők költségei ne legyenek magasabbak a végtermék becsült költségének 35 százalékánál. Utóbbi megkötésre azét van szükség, mert a program elsősorban az európai piacot és gyártókat kívánja támogatni. Sőt, ezen kikötés várhatóan ösztönözni fogja a nem EU-s (pl. amerikai, dél-koreai, izraeli) védelmi vállalatokat, hogy gyártást vagy fejlesztést telepítsenek EU-tagállamokba, hogy megfeleljenek a támogatási feltételeknek.
Rekordösszeget hívna le Magyarország, ha engedik…
Magyarország 16,2 milliárd euró, vagyis kb. 6300 milliárd forint lehívására jogosult az Európai Bizottság SAFE programjából. A magyar pályázat a teljes hitelkeret több mint 10 százaléka, a lengyel és francia után a harmadik legnagyobb nemzeti beruházási terv, amelyet a tagállamok benyújtottak.
A hitelkeret Magyarország a 2016-ban elindított nagyszabású haderőfejlesztési program számára is kiegészítő forrásként szolgálhat, amely a magyar honvédség modernizációját, új eszközök beszerzését, valamint hazai védelmi ipar felépítését tűzte ki célul. A védelmi területre irányított plusz forrásokra pedig a jelenlegi geopolitikai helyzetben még nagyobb szükség van, főként a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő, közvetlen szomszédságában pedig aktív konfliktussal bíró Magyarország számára. Nem beszélve arról, hogy az idei hágai NATO-csúcson a szövetség új célt tűzött ki tagjai számára, miszerint GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelemre, amely 3,5 százalékos közvetlen védelmi kiadást és 1,5 százalékos védelmi jellegű beruházást irányoz elő. Bár a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa szerint Magyarország 2023-óta teljesíti a NATO korábbi 2 százalékos elvárását azáltal, hogy GDP-jének 2,1 százalékot fordítja védelmi célra (2025-ben ez 1752,3 milliárd forint volt), a 3,5 százalékra ugrás jelentős forrásátcsoportosítást igényel a költségvetésben, még akkor is, ha a NATO 10 évet adott a védelmi kiadásemelés végrehajtására.
