A másik vitapont vélhetően a rendeltetésszerű joggyakorlásnak való megfelelés kérdése lesz. A NAV azt fogja vizsgálni, hogy a vagyonkezelő valós gazdasági, családi célokat szem előtt tartva döntött-e a bvk vagy vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról. Ráadásul a rendeltetésszerű joggyakorlás igazolása a jövő évtől kap egy csavart is. A jelenleg a Parlament előtt álló Art. módosítás ugyanis a bizonyítási terhet is megfordítaná: elég lesz, ha a NAV valószínűsíti, hogy a struktúra elsődleges célja az adóelőny volt, és innentől az adózónak kellene bizonyítania a valós gazdasági okot. Az persze megint egy végső soron a bíróságok előtt landoló értelmezési kérdés lesz, hogy mely struktúrák minősülhetnek rendeltetésszerűnek, valamint egy 2027-től hatályos rendelkezést a NAV alkalmazhat-e majd pl. egy 2022-ben létrejött struktúrára.
Melyek a tipikus hibák?
Vagyonkezelési struktúrák átvilágításában szerzett tapasztalataink alapján a hibák sokesetben meglepően hasonlók. Adózási és számviteli oldalon visszatérő probléma az elmaradt adószám-igénylés, a nem megfelelő könyvelés, az elkülönült bankszámla hiánya, a vagyonrendeléskor alá nem támasztott érték és általánosságban a dokumentáltság hiánya, valamint a kifizetések típushibái és a rendeltetésszerűség kapcsolódó kérdése (pl.: öt éven belüli jelentős tőkekiadás vagy a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsön). Nem ritka az sem, hogy a kezelt vagyon bevallásai elmaradtak, a kedvezményezetti kifizetések vagy például az ingatlan ingyenes használata nem került alátámasztásra . Szintén nem egyedi, hogy a maga a vagyonkezelési szerződés nem lett megfelelően elkészítve, ami kiemelt súllyal bír majd az adóvizsgálat során (pl: nincs valós gazdasági tartalom vagy koncentrált döntési jogkörök).