A K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében váratlanul kevés, a válaszoló cégek csupán 3 százaléka fordulna kockázati tőkebefektetőhöz – derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából „A magyarországi kockázati tőke iparág lehetőségei a hazai vállalkozások fejlesztésében, versenyképességük növelésében” címmel készített felméréséből. A többi termelőkapacitása, exportja bővítésére alkalmazná az ilyen forrást. De a „többi” sem túl sok: az 1047 válaszadó vállalatból 250 igénybe venné a kockázati tőke nyújtotta lehetőségeket, ugyanakkor a kockázati tőkebefektetők szerint átlagosan 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés. Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0,5 millió dollárt jelent. A GKI felmérésének további statisztikai bontásából pedig kiderül: a legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.

A forrás tulajdonosai szempontjából is értékelte a kapott adatokat a MEH megbízását teljesítő részvénytársaság. Megállapították: a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a válaszoló cégek közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének. (A Piac&Profit birtokába jutott GKI-tanulmány ehelyütt nem tér ki arra, hogy mely befektetőkről szól az elemzés, hiszen csak az utóbbi időben jelent meg a hazai piacon a kockázati-tőke törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás, azok is az állam tulajdonolta befektetőknek mondhatók – a szerk.)

Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.

A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.

Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben. Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot. A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a private equity társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.

Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.