A napokban kerül az Országgyűlés elé a kormány második építésügyi gyorsító csomagja - jelentette be Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár. Tavaly fogadták el az első csomagot, amely öt területen - a terület és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében - kezdeményezett egyszerűsítést a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásoknál.
A mostani csomag célja, hogy ne csak a kiemelt, hanem minden építési beruházást egyszerűsítsen és gyorsítson, de ugyanúgy a program része a jogharmonizáció is, hiszen a közigazgatási eljárási törvény változásával erre is szükség volt - közölte a szakállamtitkár.
Mindenki megkapná a pénzét
A csomag talán legfontosabb eleme, hogy fellép az építőiparban az elmúlt években elburjánzott lánctartozás ellen. Ennek érdekében a kormány egy osztrák-német mintát venne át és létrehozná a „biztos kéz" intézményét (Treuhand). Ennek lényege, hogy az építkezéseknél megjelenik az úgynevezett építtetői fedezetkezelő, melynek feladata lenne, hogy biztosítsa az építtető és a kivitelező között létrejött szerződés teljesítését, illetve - mivel ő rendelkezik a pénzügyi források felett - egyben a kifizetéseket is végezné. A javaslat szerint minden alvállalkozót bejegyeznek az építési naplóba, a teljesítést a fedezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a fedezetkezelő pedig kifizeti a járandóságot. Először az alvállalkozókat fizetnék ki, vagyis akik a munkát végzik. Ha az egy szinttel felette lévő alvállalkozó, vagy a fővállalkozó vitatja a teljesítést, akkor a fedezetkezelő addig nem fizethet, amíg meg nem állapodnak az érintettek. A fedezetkezelőt az állami, illetve uniós beruházásoknál 90 millió, a magánberuházásoknál 1,5 milliárd forint feletti projekteknél kell kötelezően alkalmazni.
„A fedezetkezelő miközben védené az alvállalkozók pénzét, egyfajta garanciát is jelent a fővállalkozónak, hiszen például a műszaki ellenőr jelentése alapján ellenőrizné, hogy tényleg a szerződésben foglalt minőség szerint készült el az adott építmény, illetve, hogy valóban arra költötte el a pénzt az alvállalkozó, amire leszámlázta" - mondta Szaló Péter. Szerinte ez nagyon fontos lépés a hazai építőipar számára, mivel a lánctartozások - becslések szerint - több százmilliárd forintot tesznek ki, és máig gyakran hallani, hogy nem fizetik ki a munkát végző alvállalkozásokat.
Ugyancsak tervezi a kormány egy minimálár bevezetését, hogy ne lehessen irreálisan alacsony árajánlatot téve megnyerni egy közbeszerzést, hiszen ennek a vége gyakran az, hogy mivel ennyi pénzből nem lehet megvalósítani az építést, ezért vagy feketemunkásokat alkalmaz a fővállalkozó, vagy egyszerűen nem fizeti ki az alvállalkozókat - közölte az államtitkár. Az elképzelések szerint az a vállalkozó is előnybe kerülhetne a többiekkel szemben, aki nem minimálbérre jelenti be az alkalmazottait.A szakma szerint az elképzelés jó
A programmal kapcsolatban örömének adott hangot Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke, aki szerint a biztos kéz el kell, hogy érje a célját, mivel azokat a kisvállalkozásokat védi, akiknek a leginkább szükségük van az oltalomra. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az új rendszerben mindenki megkapná a pénzét és nem fordulhatna elő a Megyeri-híd építéséhez hasonló helyzet, amikor az alvállalkozók hiába várják a járandóságukat. „A fővállalkozó csak akkor kapná meg a pénzét, amikor már mindenkit kifizettek, így ha elszámolja magát, akkor tulajdonképpen magával szúr ki, hiszen neki lesz kevesebb a profitja" - hangsúlyozta a szakember.
A kormány elképzelése alapból jó, ám addig amíg a fővállalkozó csak a feladatot veszi fel és magát a munkát hat alvállalkozóval végezteti, addig nehéz lesz átlátható helyzetet teremteni - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Keresztély Dezső, a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetségének elnöke. A minimális költség, vagy határidő bevezetését viszont nagyon fontos pontnak tartja az elnök, mivel korábban számos esetben előfordult, hogy egy cég betarthatatlan határidőt adott meg a közbeszerzésnél, amivel annyi plusz pontot kapott, hogy a többieknek esélye sem volt a pályázat megnyerésére. „A megoldás az lehetne, hogy egy reális határt húznánk meg, amit hiába lépne túl papíron a vállalkozó, ezért plusz pontokat nem kapna" - vélte Keresztély Dezső.
Egy kézben az engedélyezés
A kormány elképzeléseiben az is szerepel, hogy miközben egyszerűsítik a hatósági eljárásokat, azok időtartalmát is lerövidítik - közölte Szaló Péter. Ennek keretében például csökkentenék az engedélyköteles tevékenységek számát, illetve bevonnák az úgynevezett sajátos épületeket és műemlékeket is a gyorsított eljárásba. A korábbiaktól eltérően egy kézbe integrálnák az eljárást, így lenne egy „ügygazda", amely az összes hatóságnak eljuttatja a kérelmeket, akik ugyan külön-külön, de egy időben döntenének annak elbírálásáról. Ezzel a kormány reményei szerint jelentősen gyorsítanák az engedélyeztetési eljárásokat, hiszen amíg korábban öt-hat, addig az új szabály elfogadása után csak egy jogorvoslati szakasz lenne.
Sztranyák József szerint ez az elképzelés is jó, hiszen ezzel amellett, hogy kisebb lesz az ügyviteli költség, gyorsítást és egyszerűsítést is elérhetünk. „Ezt a programot meg lehet jól csinálni, így bízunk benne, hogy sikerül, mivel ezzel sok ember életét könnyítenék meg" - hangsúlyozta a szakember. Nem volt ennyire optimista Keresztély Dezső, aki „hiszem, ha látommal" reagált a hírre, majd hozzátette, hogy az elmélet jó, ám kétséges, hogy ez a gyakorlatban is meg tud valósulni.
