A pénzügyi tárca pénteken felmentett államtitkára, Katona Tamás csütörtökön azt mondta, a kormány 2008-tól kívánja bevezetni az ingatlanadót az átlagosnál értékesebb - jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő - lakóingatlanokra, de még nincs döntés arról, hogy az alsó értékhatárt hol húzzák meg. Közölte azt is, hogy az ingatlanadó alapjául szolgáló lakás-érték megállapítása várhatóan a luxusadó analógiájára történik majd.
Ez a jogszabály a fővárost kerületekre, a megyéket pedig három területre (megyei város, város, község) osztva határozza meg a négyzetméter értékhatárokat. Külön "tól-ig" összeg vonatkozik a családi házakra, a többlakásos épületben lévő lakásokra, és az üdülőkre. A törvény adta keretek között a helyi önkormányzatok tovább oszthatják - akár utca szintig - az adott települést, mellé rendelve a konkrét forgalmi értéket. Ez azonban akkor is csak számított forgalmi érték lesz, amely eltérhet a valós forgalmi értéktől.
Ársávok
Budapest I. kerületében például a társasházi lakásoknál 300-700 ezer forint a törvény szerint az egy négyzetméterre jutó érték. Ezt a 10 évnél fiatalabb lakásoknál 1,15-ös szorzóval lehet korrigálni, ami 805 ezer forintos maximális értéket ad, holott a kerületben az új lakások fajlagos ára meghaladja az 1 millió forintot. Debrecenben a társasházi lakások fajlagos - számított - forgalmi értéke 100-265 ezer, Hajdúszoboszlón (és a többi városban) 75-230 ezer, a Hajdú-Bihar megyei községekben 50-130 ezer forint lehet.
A nemzetközi gyakorlatban az adókötelezett ingatlanok értékének megállapítására két szélső megoldást alkalmaznak: az egyik az értékbecslő igénybevétele, a másik, amikor területarányosan vetik ki az adót. Az értékbecslés igazságosabb megoldás, hiszen a valós ingatlan-érték alapján fizetnek a tulajdonosok, viszont drágítja az adózást. Az alapterület szerinti adókivetés ezzel szemben olcsó, viszont igazságtalan, hiszen a panellakások egy négyzetmétere után ugyanannyi az adó, mint a luxusvilláknál (igaz, a nagyobb lakásban lakók többet fizetnek, mint akiknek csak kicsire futja).
Értékmeghatározás
A lakások értékének meghatározására több megoldás is kínálkozik. Például az illetékhivatalok folyamatosan megkapják az adás-vételi szerződésekbe foglalt árakat (ezekből az ingatlanos szaklapok gyakran tesznek közzé táblázatos összeállításokat). Vannak konkrét érték-adatok a bankoknál is, de az illetékhivatali adatbázis szélesebb, hiszen oda a hitel nélkül vásárlók is beadják a szerződéseiket. #page#
Végül az önkormányzatok is rendelkeznek ingatlanforgalmi adatokkal. Az örökség alá kerülő lakásokat ugyanis a helyi hivatal értékeli fel, és ez alapján kell fizetni az örökösödési illetéket. A gyakorlat az, hogy a helyi értékbizonyítvány többnyire a valós forgalmi értéknél alacsonyabb árat tartalmaz - jegyezte meg a szakértő. Feltehetően az ingatlanadózásban is érvényesül az a törvényszerűség, hogy amennyiben egy adó a település zsebében marad, akkor több jön be, mintha az állam szedi be ugyanazt, és osztja vissza az önkormányzatoknak. Egyrészt a kivetés igazságosabb lesz, mivel a helyi közvélemény előtt kell megvédeni az ingatlanok érték-meghatározását, másrészt a polgárok is szívesebben adnak pénzt helyi célokra.
Egyelőre azonban kérdés, hogy helyi vagy központi - netán megosztott - adó lesz az általános ingatlanadó. Hegedűs József az önkormányzatok szerepében látja a helyzet kulcsát, úgy vélti, ezek érdekeltségét és felelősségét kell megteremteni úgy, hogy finanszírozásuk ne boruljon fel.A KSH négyévente végez felvételt a lakásállományról, az utolsó adatok 2003-ban születtek, Hegedűs József ezeket az adatokat vetette össze a jövedelmi viszonyokkal, és valószínűsítette, hogy az ingatlanadó mentességének változásával miként csökken a bevétel.
Átlagos érték: 9,5 millió
Magyarországon 3,5 millió lakás van magántulajdonban, ezek átlagos értéke 9,5 millió forint. Ha 0,5 százalékos kulccsal számolunk, és minden tulajdonos fizet, a bevétel 169 milliárd forint. Ha csak az 5 milliónál drágább lakások adóznak, akkor 153 milliárd, 9 milliós határnál 113, 13 milliós alsó értéknél pedig 77 milliárd forint bevétel keletkezik az ingatlanadóból.
Ha mindenki adózik, akkor a legalsó jövedelem-ötödbe tartozó tulajdonosok 20,5 milliárd adót fizetnek, amely alig több, mint a teljes összeg 10 százaléka. A legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók viszont a teljes adó éppen harmadát, 56 milliárdot fizetnek.
Ha csak az 5, 9 vagy 13 millió forintnál drágább lakások adóznak, a szegények befizetése egyre kisebb, a gazdagabbaké egyre több lesz. Hegedűs József számítása szerint 5 milliós korlátnál kiesik az adózók 28 százaléka, 9 milliónál 60 százaléka, 13 milliós korlátnál pedig csak a lakástulajdonos háztartások 20 százaléka fizet adót. A szakértő szerint ekkor már azok jó része is kiesik a rendszerből, akik adómegkerüléssel jutottak korábban előnyökhöz.
