Az üzletzárást a legsúlyosabb esetekben alkalmazza a NAV, így például a nyugtaadás vagy az alkalmazotti bejelentés elmulasztásakor. A hivatal nem is mérlegelheti az üzlet bezárását akkor, ha a vállalkozó három éven belül másodszor „felejt el” nyugtát adni, másodszor is igazolatlan árut forgalmaz, vagy másodszor is feketén foglalkoztatja dolgozóját; ilyenkor kötelező az üzletzárásról határozatot hozni.
Fotó: Depositphotos
A szigorú szabályok enyhültek idén január 1-jétől. A vállalkozás ugyanis megválthatja a szigorú adóügyi szankciót. Ehhez mindössze három dolgot kell tennie. Egyrészt le kell mondania a fellebbezési jogáról, másrészt a határozatban előírt időpontig a mulasztásért kiszabott bírságot, és harmadrészt az extra, úgynevezett üzletlezárást kiváltó bírságot is meg kell fizetnie. Az újfajta bírság magas, igazodik az elkövetett mulasztások súlyához. Ezekben az esetekben (nyugtaadás elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, alkalmazott be nem jelentése, pénztárgép üzemeltetési szabályainak megsértése) az adóelkerülés ténye megkérdőjelezhetetlen, ezért a mulasztási bírság tízszeresének – súlyosabb esetben hússzorosának – megfizetésével váltható csak ki az üzletzárás.
A notórius mulasztók, akiknél a 60 napos üzletzárás elrendelése következne, már nem élhetnek a kedvező szabállyal. A 60 napos üzletzárást ugyanis már nem lehet megváltani.
A debreceni vendéglátóhely volt az első, amely kihasználta a kedvező szabályokat. A cég a határozat átvételét követően azonnal, még aznap délután telefonált, hogy szeretne élni a lehetőséggel. A nyugtaadás elmulasztásáért kiszabott 650 ezer forintot, valamint a 6,5 millió forint üzletzárást kiváltó bírságot is rögtön megfizette, és így mentesült a 12 nyitvatartási napra szóló bezárás alól. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
