A tőkéhez való viszony választóvonala gyakorlatilag eltűnik a mai modern társadalomban, ám másmilyen alapon jöttek, jönnek létre új éles választóvonalak – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, akit a legutóbbi időkig sikeres üzletemberként és a miniszterelnök stratégiai főtanácsadójaként ismert a hazai közvélemény, újabban pedig őt nevezi ki Medgyessy Péter kormányának az ifjuságért és a sportért felelős miniszterévé. A Hayek TársaságésaFriedrich Naumann Alapítvány csütörtök esti vendégeként a baloldaliság eszményéről tartott előadást Gyurcsány Ferenc, sok egyéb mellett azt is kifejtve, hogy véleménye szerint a globalizációra nem a bezárkózás a jó válasz, hanem éppen fordítva, a mélyebb és szélesebb globalizálódásra való törekvés. És nem bölcs sírni, hogy alkalmasint elmegy a nemzeti tőke, az értelmes stratégia szerint ugyanis utána kell és lehet menni. Másként fogalmazva, a globalizáció nem a tőke problémájára utal, hanem inkább arra, hogy magunkat is meg kell szervezni.

Az állam szerepét boncolgatva Gyurcsány Ferenc azt fejtette ki, hogy ott, ahol másfél millió embernek állandó megélhetési gondjai vannak, a közhatalom nem mondhatja, hogy a polgár gondoskodjon magáról. Ehelyett a lehetőséget kell megteremtenie, hogy az embereknek képesek legyenek gondoskodni magukról. Gyucsány szerint tehát különbséget kell tenni a jóléti, illetve a partnerségi állam között. A piac nem old meg jó néhány problémát, a tőke például magától nem megy be Kelet-Magyarország számos térségébe. A többi között azért nem, mert a befektetők általában rövid távra optimalizálnak. E helyzet megoldására másmilyen választ adnak a baloldali, illetve a liberális felfogás szerint gondolkodók, mivel az előbbiek a közösség legerőteljesebb képviselőjének, az államnak aktív beavatkozó szerepet szánnak. Gyurcsány Ferenc ezt a gondolatot fűzte tovább, miszerint a rosszul használt eszköz – azaz ehelyütt az állam – nem biztos, hogy rossz is. A miniszterjelölt egy kérdésre válaszolva az egészségügy finanszírozásáról kifejtette, hogy a társadalombiztosítás mai „állami” rendszere ma már csak a társadalmi igazságtalanság bővített újraelosztására alkalmas. Ezért lényeges, hogy itt is működjön az egyéni megtakarítások rendszere, s egészítse ki a szolidaritás elvén nyugvó hagyományos finanszírozású egészségügyi ellátást. Az egyéni megtakarításokkal ugyanis piacot lehet teremteni, ami lényegi módon enyhítheti az ágazat krónikus forráshiányát. (g. l.)