Egyrészt Magyarország még mindig nagymértékben támaszkodik az orosz energiahordozók importjára, ami külkereskedelmi kockázatot is jelent. Amennyiben a jövőben az EU szigorúbb importkorlátozásokat vezet be, vagy az USA visszavonja hazánk mentességét a szankciók alól, az komoly terhet róhat a magyar gazdaságra. Másrészt a Kínából és Dél-Koreából érkező autó- és akkumulátoripari beruházások szintén negatívan hathatnak a magyar gazdaságra, mivel az EU és az USA egyre markánsabban védekezne a keleti térnyerés ellen. A blokkosodó gazdaságpolitika miatt így az elképzelt gazdasági közvetítői szerep Magyarország számára egyre nehezebben fenntartható.
Az EKB előrejelzése szerint az EU GDP-bővülése várhatóan 1 százalék körül alakul az idén, jövőre pedig az inflációval együtt javulhat a mutató, ami fokozatos kamatcsökkentéshez vezethet. Ez egyfelől stabilabb külső környezetet jelenthet Magyarország exportorientált ágazatai, különösen az autóipar és a gépipar számára. Emellett mérsékelheti az import-költségek emelkedését és segítheti a reáljövedelmek növekedését, ezáltal javítva a hazai fogyasztást. Másfelől a költségvetési szabályok szigorodása, az EU-s forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága, valamint a nemzetközi kereskedelempolitikai feszültségek továbbra is fékező tényezők lesznek.
