9,3 pontra csökkent az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) 2025 harmadik negyedévének átlagát tekintve, ezzel 2024 azonos időszakához képest 26 százalékkal lett alacsonyabb. A havi értékeket vizsgálva az index még meredekebb zuhanást mutat: a júliusi közel 15 pontról szeptemberre kevesebb mint a felére, mindössze 6,3 pontra esett. Az index 2025 utolsó negyedévében legfeljebb stagnálhat, de a további, enyhe csökkenés még valószínűbb az Intrum és a Gazdaságkutató Intézet becslése szerint.

A visszaesés számos okkal magyarázható: a magas infláció és a szigorú monetáris politika csökkentette a reáljövedelmeket és szűkítette a fogyasztási lehetőségeket. Ebben a gazdasági helyzetben a GDP mérsékelt növekedése sem teremt elegendő jövedelmet a fogyasztás ütemesebb növekedéséhez. Emellett a geopolitikai feszültségek, az energiaellátás bizonytalansága és a globális kereskedelmi korlátok is fokozott nyomást gyakorolnak a hazai jövedelmekre és fogyasztásra.

Az infláció korlátozza a fogyasztást

Az Európai Unió legmagasabbjai közé tartozik a magyarországi infláció, amely 2025 elejétől ismét gyorsuló pályára állt.  A növekedés legfőbb hajtóerejét az élelmiszerek és a szolgáltatások árának további emelkedése jelenti, ami érzékelhető nyomot hagy a lakosság mindennapi fogyasztásában. Míg az eurózónában az Európai Központi Bank (EKB) 2025-re 2,1 százalékos inflációt valószínűsít, addig a hazai infláció az év második felére is magas maradhat. 2025 szeptemberében például a fogyasztói árak 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát.