Emiatt az elemzők kamatvárakozásai is valamelyest elbizonytalanodtak, bár a következő hetekre a legtöbben továbbra is jegybanki kamatcsökkentést prognosztizálnak. Az elemzők a forint és a kötvénypiacon árfolyam-volatilitással számolnak, de választási “traumát” nem jeleznek előre. A prognózisok szerint az éves alapon számított GDP-növekedés az első negyedévben ötéves mélypontra esik, de az év hátralévő részében ismét felgyorsul a gazdaság növekedése.

Forint: óvatosabb elemzők
A forint az elmúlt hetekben heves árfolyammozgásokat élt át a választások előtti politikai nyilatkozatok hatására, az euro ellen 240 és 247 között mozogva, miközben az állampapírárak jelentősen csökkentek. Az elemzők márciusban „beárazták’ előrejelzéseikbe egy esetleges kormányváltozás lehetőségét.
A kockázatot az növelte, gyengítve az árfolyam-előrejelzéseket, hogy az ellenzéki MSZP kormányfő- és pénzügyminiszter-jelöltjei bírálták a kormányzat forintpolitikáját, kizárták az árfolyamrendszer-változás lehetőségét és egyúttal óvatosabb inflációs előrejelzéseket tettek.
Egy kormányváltozás után ezért az elemzők szerint esetleg lassabban erősödik a forint, és kitolódhat a számos elemző által eddig a következő egy-két évre várt sávközép-felértékelés időpontja. A kötvénypiac számára pedig az infláció esetleges szolidabb csökkenése mérsékeltebb árfolyamnyereséget és a külföldi befektetők számára kisebb vonzerőt jelentene.
Az év végére az elemzői konszenzus ezek után 244.35 körüli forintárfolyamot vetít előre, szemben az egy hónapja várt 242.37-tel, a jövő év végére szóló előrejelzés pedig 238.63-ról 240.3-ra változott. A választások körüli bizonytalanság az elemzők szerint a következő hetekben további árfolyam-volatilitást okozhat, de áprilist a forint a legtöbb elemző szerint már nem zárja a jelenleginél lényegesen gyengébb szinten. A konszenzus április végére 247.08. (Csütörtökön a forint 245.65/95-ön zárt.) Jelentős választási traumával tehát jelen pillanatban a piac nem számol.
Az állampapírpiac az előrejelzések szerint a jövő hónap végére szintén magára talál az elmúlt hetek árzuhanásai után, ami a választások kimenetelét váró külföldi befektetők távolléte miatt következett be. A 12 hónapos kincstárjegy hozama 8.27 %-ról 8.07-re, a hároméves államkötvényé 7.90-ről 7.63 %-ra csökkenhet.

Inflációs kockázat, GDP mélypont
Az állampapírpiac és a forint elbizonytalanodásához az utóbbi időben felerősödött inflációs kockázat is hozzájárulhatott. Az elemzők továbbra is az infláció gyors csökkenését várják, de a várt árindexgörbe némileg felfelé csúszott. A világgazdaság ugyanis egyre több jelét mutatja a recesszióból való kilábalásnak - ez pedig növelheti az importált inflációt, amit jelezhet az olajárak legutóbbi emelkedése is.
Nagy Márton, az ING Befektetési Alapkezelő elemzője szerint ugyanakkor az első félévben a költségvetés keresletbővítő és így inflációs hatása is nagyobbnak bizonyulhat a korábban vártnál – erre is utalhat a vártnál nagyobb februári államháztartási hiány.
A konszenzus szerint az infláció márciusban 5.8-5.9%-ra csökken a februári 6.2-ről. Júniusra a konszenzus 4.98 % - tehát továbbra is jelentős esés várható, de 12 bázisponttal magasabb szintre, mint a múlt havi felmérés jelezte előre. Az év végére és 2003 decemberre 7, illetve 10 bázisponttal mozdult felfelé a konszenzus, 5.30 és 4.23%-ra. A januári eredményekhez képest mindkét érték 20 bázisponttal rosszabbodott, de még így is belül maradtak a Nemzeti Bank célsávján.
A világgazdasági fellendülés kilátása a magyar GDP számára jó hír, a csalódást keltő 3.3 %-os tavalyi negyedik negyedévi növekedési adat hatására az előrejelzések 2002-re és 2003-ra mégis némileg tovább romlottak, nyolc bázisponttal 3.58%-ra, illetve hat bázisponttal 4.31 %-ra. (Januárban a két érték még 3.84 és 4.56 volt.)
Az első negyedévben a GDP növekedése a konszenzus előrejelzés szerint ötéves mélypontra, 3.1 %-ra zuhan, mielőtt új erőre kapna a második félévben.
A heves piaci ármozgások és a változó világpiaci inflációs kilátások miatt némileg bizonytalanabbá váltak a kamatvárakozások. Az elemzők többsége továbbra is jegybanki kamatcsökkentést vár a következő hetekre (13 elemző közül nyolc 25, egy 50 bázispontot). Időpontot azonban kevesebben mertek jósolni, mint egy hónappal ezelőtt: csak hárman. Mindhárom elemző március 18-a hétfőt jelölte meg a valószínű időpontnak, amikor a Monetáris Tanács soron következő kétheti ülését tartja.

A soron következő adatok
Április 2-án a KSH februári ipari termelői árindex adatot publikál, ami a prognózis szerint további éves árcsökkenést – 1.4 %-nyit – mutat majd. A jegybank április 3-án publikálja februári folyó fizetési mérleg adatait. A konszenzus szerint a meglepetésszerűen magas januári előzetes 286 millió euro után februárban kisebb, 135 millió euróra tehető deficit valószínű. A KSH április 5-én publikálandó adata az év első két hónapjára az ipari termelés 2.2 %-os éves szintű csökkenését mutatja majd a konszenzus várakozás szerint, de év végére az ipar már 5.46 %-os növekedést produkálhat, a tavalyi 4.1 %-kal szemben. A KSH fogyasztói árindexe április 11-én a piaci várakozás szerint 5.8, vagy 5.9 %-ot mutat majd, a februári 6.2 és a januári 6.6 % után. Az államháztartási hiány növekedése a konszenzus szerint márciusban lassul: az első két havi 181 milliárd forint után csak 32 milliárd forint lesz. Az adatot a pénzügyminisztérium április közepe táján közli.

Kapcsolódó táblázat