Továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent a bérminimumok emelkedése nyomán feljebb tolódó teljes bérskála, ami a reálbéremelkedésen keresztül támogathatja a fogyasztást, valamint a vállalatok az erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Amennyiben látványosan kétszámjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme, az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel 10 százalék felett megáll ez az mérték, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásokkal kell számolni. Ezen felül a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett további kőolaj kitermeléscsökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.
Összességében 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta; míg az élelmiszerek esetében látható folyamatok a dezinflációt támogathatják, addig a gyengülő forintárfolyam, amennyiben nem jön pozitív korrekció, felfelé mutató inflációs kockázatot jelent a bérek alakulása mellett.
Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után, mivel a valamivel 3 százalék alatti jegybanki inflációs cél és árstabilitás elérése legkorábban 2025-ben várható, és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet. A februári inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban az ország kockázati megítélésének következő két hétben várható alakulása is olyan tényező, amely a kamatcsökkentés mértékét befolyásolhatja.
