Hogy mindenért az uniós szankciók a hibásak a Fidesz szerint azt már megszokhattuk. Az élelmiszer esetében pedig az aszály bedobása mindenképpen jó érv a hozzá nem értők számára.
Raskó György közgazdász, aktív gazdálkodó, a Földművelésügyi Minisztérium volt államtitkára szerint viszont Gulyás Gergely érvelése téves. Egyrészt, mert a többi EU tagországot ugyanúgy érintik a szankciók, tehát ez a többletet nem magyarázza, az élelmiszer-infláció mégis a fele, harmada a magyarországinak. Németország esetében a legfrissebb adatok szerint 17 százalék, míg Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 30 százalék feletti számot mért.
Másrészt az aszály miatt a búzatermelés ugyan 25 százalékkal volt kisebb a tavalyinál, de a búza mennyiség így is ötször nagyobb, mint a hazai szükséglet. Hiány tehát nincs és nem is lesz. A nagy veszteség a kukoricát érinti, ott legalább 5 millió tonna a kiesés, de ennek hatása majd az aratás utáni időszaktól érvényesülhet. De nem fog, mert Ukrajnából gond nélkül beszerezhető a hiányzó másfél - kétmillió tonna, ráadásul legalább 10 százalékkal olcsóbban, mint a hazai piacról. Napraforgóból is jóval kevesebb termett, de a kevesebb is kétszer annyi, mint amennyire az országnak szüksége van a biztonságos étolaj-ellátáshoz – írja Raskó György.
Akkor mégis mitől lehet magasabb az élelmiszer-drágulás Magyarországon, mint a többi európai országban? A jó választ pontosan lehet tudni ráadásul a kormányhoz legközelebb álló bank profi elemzőjétől csak a miniszterelnökséget vezető miniszternek illene elolvasni, ha már kiáll a nyilvánosság elé. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a vártnál jóval magasabb infláció oka a többi között, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása.
