Milyen hatással van a pandémia második hulláma az építőipari vállalkozások napi működésére?
A kivitelezési munkákat általánosságban nem lehetetleníti el a koronavírus járvány, a vállalkozások a korábban megtett egészségügyi intézkedéseket továbbra is fenntartják. A munkahelyekre kisebb csoportokban közlekednek, ügyelnek a szájat és az orrot eltakaró maszk viselésére és a kézfertőtlenítésre. A brigádok lehetőség szerint egymástól elkülönülten dolgoznak, a személyes részvételeket igénylő szakmai egyeztetések száma lecsökkent. A megtett járványügyi intézkedések ellenére azonban tavaly ősszel az építőiparban is megjelentek a vírusos megbetegedések. A folyamatos munkavégzést átszervezéssel igyekeznek orvosolni a vállalkozások, azonban a járványhelyzet egyre több helyen lassítja a tevékenységet, ami határidő csúszásokat eredményez. A csúszás különösen jellemző a befejező szakaszban, amikor élőmunka-igényes szakipari és szerelőipari feladatokat kell elvégezni.
Milyen kapacitással bír jelenleg a hazai építőipar?
Az építőipar egy ötéves beruházási ciklus leszálló ágába került. Az Európai Unió hét éves ciklusának pénzügyi forrásaival finanszírozott létesítményei megvalósulnak, kifutnak, a 2021-2027. időszak forrásaira még várni kell. Az önkormányzati és állami beruházások száma csökkent, amit a pandémia miatt elnehezült pénzügyi helyzet tovább ront. Az építési beruházási célú közbeszerzések száma a 2020-as évben a korábbi év 55 százalékára esett vissza, a közbeszerzési feladatok értéke pedig a múlt évinek a 75 százalékát tette csak ki. Mindemellett jó időzítés a lakáspiaci idén kezdődő fejlesztése, hiszen a kieső állami és önkormányzati beruházásokkal felszabadulnak az amúgy is szűkös kapacitások, így a lakossági és lakásberuházói igényekre is juthat munkaerő.
A korábban hazatért külföldi munkaerő teljesen kiesett a termelésből?
A hazai kivitelezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók az első hullámot követően jellemzően visszajöttek Magyarországra és tovább folytatták a munkát. Ennek ellenére a magyar építőiparban továbbra is szakmunkáshiány van.
A lakásépítési és felújítási igények hogyan változtak a járvány első hullámában, mi várható a második hullámban?
A járvány alatt a lakásépítés és a lakásfelújítási részpiac megélénkülése volt jellemző eddig, és várhatóan marad is ez a tendencia. Az otthoni munkavégzés miatt több otthon töltött idő és az otthonteremtési program révén elérhető kedvezmények (5 százalékos áfa, áfa visszaigénylés, kamattámogatott hitel felújításra, illetékmentesség, többgenerációs CSOK, csökkentett közjegyzői díjak) erős élénkítő hatással bírnak a keresleti oldalon, míg a vállalkozásokat adókedvezményekkel és többek között a most induló ÉPÍTŐ-5 tizenkét milliárd forintos támogatási programmal tudja segíteni az állam.
Felmérések szerint a bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések hatására a következő évben a magyar lakásállomány csaknem 14 százalékán végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat – ez körülbelül 570 ezer lakást jelent – a lakosság lakásépítési és felújítási kilátásai 14 éves csúcsra emelkedtek. A családi házak 18 százaléka, a tégla építésű társasházak 12 százaléka, a panellakások 10 százaléka tervez felújítást.
Mikorra várható az építőipari termelés helyreállása?
A kormányzat otthonteremtési programjának, valamint az előkészített támogatásoknak és beruházásoknak köszönhetően az építőipar várhatóan 2021 első félévének a végére léphet túl a koronavírus-járvány következményein és térhet vissza a ciklus szerinti normális szintre.