A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a második félévben a növekedés kissé gyorsul, de éves átlagban nem lesz nagyobb a tavalyinál. Az egyensúly romlása lassul, az infláció viszont enyhén emelkedik. A kamatok az utolsó negyedévben valamelyest csökkenhetnek.

Az I. félévben az ipari termelés volumene 3,9%-kal bővült. Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első hat hónapban az export 6%-kal, a belföldi értékesítés alig 1%-kal nőtt. Igen gyorsan, 10% körüli ütemben emelkedett a villamos gépek és műszerek valamint a járművek gyártása. A legnagyobb - több mint 20%-os – visszaesést a cipőiparnak kellett elkönyvelnie. Az építőipar termelése többhónapos csökkenés után májusban és júniusban is nőtt, de szintje az első félévben így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek főleg az állami (és önkormányzati) intézmények forráshiánya, az üzleti beruházások lassú élénkülése az oka.

A külkereskedelmi statisztikában érdekes módon továbbra sem tükröződik az ipari kivitel gyors növekedése. A külkereskedelmi hiány emelkedését főleg a bérmunka-export visszaesése, illetve az energia- valamint a fogyasztási célú import bővülése magyarázza. A folyó fizetési mérleg hiánya magas, júniusban csaknem 600 millió eurós deficit keletkezett. Ezen belül azonban a külkereskedelmi hiány kisebb, az idegenforgalmi aktívum nagyobb az előző hónapokban tapasztaltnál. A júniusi magas deficit alapvetően a profitok és kamatok – ebben a hónapban szokásos - külföldre utalásának következménye. Ugyanakkor modernizációs és finanszírozási szempontból is kedvezőtlen, hogy a beáramló külföldi tőke mennyisége minimális. A II. félévben azonban ebben a privatizációs folyamat újraindulása, az elmúlt hónapban bejelentett befektetési döntések megvalósulása és az EU-csatlakozás előtti érdeklődés hatására javulás várható. A nettó külföldi adósság így is nő.

Az infláció a következő hónapokban az energia-áremelés, az aszályos időjárás, a forint gyengülése és az alacsony tavalyi havi indexek miatt tovább gyorsul, éves átlagban azonban kisebb lesz a tavalyinál. Az államháztartási hiány gyarapodása lassul, az éves deficit így is a GDP 5,3%-a körül valószínű. A pénzpiacon a helyzet lassan stabilizálódik, kamatcsökkenés azonban csak az év vége felé, a jelenlegi árfolyam tartóssá válása és egy kellően szigorú jövő évi költségvetés elfogadása esetén várható.