A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15 százalék 250-1000 közötti, a maradék 3 százalék pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.
Borúlátóak a magyar vállalkozások
A megkérdezettek 85 százaléka véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt két esztendőben. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4 százalék szerint ugyanolyan időszak áll előttünk, mint most.
Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az országkilátásokat illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42 százalék), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16 százalék, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak 2023-2024-ben.
Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások
Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42 százalék adócsökkenést/adókedvezményt, közel 20 százalék bértámogatást, 15 százalék járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatt állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16 százaléka örülne.
Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; alig 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31 százalékuk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15 százalék pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16 százalék egészen egyszerűen nem tenne semmit.
Nem élnek az adókedvezményekkel
A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.
A cégek 31 százaléka nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15 százalék -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8 százalékuk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7 százalék, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel; ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.
Nincsen egységes álláspont: nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11 százalék mondta az ÁFA csökkenését, 13 százalék a járuléktámogatást, 13 százalék az iparűzési adó mérséklését, 32 százalék bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.
Problémákat okoz a háború
A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy a közelmúlt eseményei mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra.
Árfolyam ingadozás: nem meglepő módon 58 százalék szerint kedvezőtlen hatása van a HUF gyengülésének. Azoknál a cégeknél, akiknél euróban keletkezik a bevétel, ők pozitív hatásról számoltak be (31 százalék), 12 százalékuk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az EUR könyvvezetésre történő átállás, amellyel a Niveus Consulting Group ügyfélkörében is egyre többen élnek.
Ami a bérek alakulását illeti, közel ugyanannyian mondták azt, hogy az átlagos bérfejlesztésük alacsonyabb, mint az infláció (54 százalék), mint ahányuknál magasabb (42 százalék).
Infláció növekedés: nem meglepő módon, a döntő többség (92 százalék) érzi a negatív hatást.
Jegybanki alapkamat emelés: 58 százalékot érint negatívan, a vállalatok 35 százaléka nem tapasztal semmilyen hatást, 4 százalékuk szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre.
Ukrán háború: a szomszéd országban zajló konfliktus a vállalatok közel 80 százaléknak okoz problémát, döntően beszerzési gondokat okozva, illetve a megemelkedett energiaárak miatti költségnövekedést említve.
