A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaságban 2006 elején folytatódtak a 2005 tavaszától jellemző folyamatok. Így az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan kissé gyorsul a növekedés. Az infláció - főleg az áfa-csökkentés hatására - mérséklődik. A foglalkoztatás az év elején kissé csökkent, a munkanélküliség tovább emelkedett. Az államháztartás deficitje nőtt, a külkereskedelmi hiány a tavalyi nagy javulás után stagnál. A forint tavasszal gyengült, ez a dollár- és eurókamatok emelkedése, a magas magyar államháztartási hiány, a választási ígéretlicit és az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság következménye volt. Ha az új kormány tartja magát a választások után megígért, a költségvetési hiány alakulását és a reformok beindítását középpontba állító gazdaságpolitikához, az év során a forint erősödése és a kamatok csökkenése várható.
Az ipari termelés nagyon gyorsan, január-februárban 12,6%-kal, az építőipar termelése a korábbinál kissé lassabban (5,4%-kal) bővült, mindkettőben szerepe van a tavalyi első negyedév ezzel ellentétes irányú dinamikájának. A kiskereskedelmi forgalom gyorsult, a korábbiaktól eltérő módon az élelmiszerek kereslete nőtt az átlagosnál gyorsabban (holott ezek árindexe volt az év elején a legmagasabb). A külkereskedelmi forgalom tovább gyorsult, ráadásul az export euróban mérve minimálisan, 0,5 százalékponttal, de továbbra is dinamikusabban nőtt, mint az import (17,9 illetve 17,4%). A cserearányok januárban 5%-kal váltak kedvezőtlenebbé, mivel az importált energiahordozók forintban mért árszintje rendkívül nagymértékben (a földgázé 61%-kal) nőtt egy év alatt. Ennek ellenére a kéthavi külkereskedelmi hiány lényegében a tavalyival azonos.
Az idei első két hónapban a bruttó keresetek 7,2%-kal emelkedtek. A versenyszektorban 9,1%-os a növekedés, bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5%-os emelésében állapodtak meg. A minimálbér közel 10%-kal lett magasabb. Az első két hónapban a reálkeresetek 5,6%-kal - a versenyszektorban 6,7%-kal, a költségvetésiben 4%-kal - bővültek. A munkanélküliség az egy évvel korábbi 7,1%-ról 7,7%-ra emelkedett. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű deficitje az I. negyedévben az éves előirányzat több mint fele volt. Decemberhez képest 1 százalékponttal, 2,3%-ra csökkent a márciusi infláció. A félév végére az infláció várhatóan 2% alá csökken, viszont a II. félévben a költségvetési egyensúly javításával összefüggésben kissé ismét emelkedni fog (például a 15%-os áfakulcs esetleg 20%-ra emelése következtében), s az év végére elérheti a 3,5%-ot. Ennek ellenére - a nemzetközi pénzvilág növekvő bizalma következtében - a forint erősödése és a jegybanki alapkamat csökkenése valószínű.
