"A TMT szektorban kifejezetten gyakoriak az Európai Közösségen belüli ÁFA-csalásokkal összefüggő ügyletek, hiszen a mobiltelefonok és számítógépek alkatrészei például meglehetősen kicsik, ebből fakadóan pedig könnyen szállíthatóak és csempészhetőek. Mivel ezek az alkatrészek igen nagy értékűek is egyben, a termékek árában foglalt 20 százalékos ÁFA már jelentős illegális jövedelmet generálhat - mondta el Pénzely Márta, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere.
A visszaélések megelőzése
A hatóságok éppen ezért az effajta visszaélések megelőzésére koncentrálnak, miközben vizsgálják a gyártók és forgalmazók ÁFA-csalások elleni védekezésének lehetséges eszközeit, köztük a piaci szereplők dokumentációs kötelezettségét, illetve azt, hogy az uniós bírói ítéletek alapján hogyan határozható meg a rájuk érvényes elvárható magatartás, amelyet alkalmazva - valamint jóhiszeműségükre hivatkozva - nem kell tartaniuk az esetleges felelősségre vonástól, tette hozzá az ÁFA-szakértő.
Ugyancsak figyelmet érdemelnek az újrakodifikált ÁFA-törvényben bekövetkezett árnyalatnyi, de az adott ügylet szempontjából nagy jelentőséggel bíró változások. Ide tartoznak a nemzetközi teherközlekedés adómentességének új jogcímei, az export bérmunka időkeretek közé szorítása, a közvetett és közvetlen export megkülönböztetése, a módosult telephely-fogalom, továbbá annak kérdése, hogy amennyiben az adóalanynak több adószáma is van, azok közül mikor melyiket használhatja, illetve a meghatározott esetekben melyiket köteles használni.
Továbbra is örökzöld adójogi téma ugyanakkor a munkába járás megszervezésével kapcsolatos, a munkavállaló és a munkáltató közötti költségmegosztás ÁFA-kockázata, és a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása körüli teendők - foglalta össze a legfontosabb iparág-specifikus változásokat a Deloitte szakértője.
Óvatosan az akciókkal
Az értékesítést ösztönző juttatási programok és akciók terén a személyi jövedelemadó-törvény idei változásai alapján a foglalkoztatónak nem minősülő kifizetők által adott juttatások is csak akkor minősülhetnek adóköteles természetbeni juttatásnak, amennyiben azok nem képezik a juttatásban részesülő magánszemély tevékenységének ellenértékét - hangsúlyozta Ágoston Katalin, a Deloitte Adóosztályának menedzsere.
Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium idén márciusban kiadott közös állásfoglalásával szűkíti az ilyen termékek és szolgáltatások természetbeni juttatásként történő adózásának lehetőségét, ami számos vállalat akcióit és juttatási programjait érintheti, ezért javasolja a Deloitte az ilyen vállalati programok lehetőleg előzetes megvizsgálását - emelte ki az adószakértő.
