A kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 49,8 százalék az Ecostat mérése szerint, s ez a januári adat megegyezik a decemberi bizalmi mutató értékével. A hazai vállalkozások üzleti várakozásainak tendenciája egy évvel korábban meredeken emelkedő irányra váltott, július után a trendvonal emelkedése véget ért. A konjunktúra-indexek fél éves átlagmutatója 49,6 százalék, a pozitív és negatív várakozások kiegyensúlyozott, fele-fele arányát jelzi.
A hazai vállalkozások 2005. első felére vonatkozó stabil helyzetértékelése a globális gazdaság, s ezen keresztül a magyar nemzetgazdaság kedvező adottságainak, fejlődési lehetőségeinek fennmaradásán alapul. Bár reálisan számolni lehet a világgazdaság növekedésének kismértékű lassulásával, az aktív külkereskedelmi és fejlesztési tevékenység mellett a gazdaság növekedését a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás is élénkíti. A reálbérek múlt évit meghaladó növekedése a fogyasztási célú import bővülését, a folyó fizetési mérleg hiányának esetleges fennmaradását eredményezheti.
A magyarországi kis- és középvállalatok első félévi fejlődési esélyei nem romlanak. Versenyképességük javulásában fontos szerepet játszik az MNB fokozatos kamatcsökkentése és a dezinflációs tendencia. A szektor felzárkózását segítő külső és belső fejlesztési források bővülése a következő évek teljesítménynövelését és piacszerzését alapozza meg.
A hazai kis- és középvállalatok 2005 első félévében a nemzetgazdaság fejlődésének feltételrendszerét valamivel optimistábban értékelik, mint saját lehetőségeik változását. A világgazdaság lassuló növekedése az egyes térségeket eltérő mértékben fogja érinteni, szakértői előrejelzések 2005-re az eurozóna gazdaságának kismértékű élénkülését feltételezik. A következő fél évre a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a kis- és középvállalatok majdnem fele (45%), stabilitással 29 százalékuk. Saját vállalkozásuk féléves kilátásait mérsékeltebb derűlátással értékelik a cégek. Helyzetük javulását és stabilitását megegyező kör, a cégek 36-37 százaléka várja, a pesszimista válaszok aránya éves visszatekintésben viszonylag magas, 27 százalék. A tevékenységük bővítését tervező vállalkozások aránya 43 százalék, közel áll az egy évvel ezelőtti értékekhez. A fejlődést jelző vállalatok háromnegyede 5% alatti, a vállalkozások egytizede e feletti teljesítménytöbblet elérését reméli. A következő egy évben a KKV szektor egyharmada számol működési területén a helyzetét megingató verseny kialakulásával. Fél éven belül új versenytárs megjelenését a cégek fokozatosan növekvő aránya, legutóbb 43 százaléka valószínűsítette. A pesszimista tendencia erősödésében az uniós csatlakozással felgyorsult régiós tőkebeáramlás játszik szerepet. A beszállítói lehetőségek megítélése több hónapja kiegyensúlyozott. Januárban a hazai vállalatok mintegy harmada tekinti reális lehetőségnek a multinacionális vállalatokkal való együttműködést.
Az első félévében a kis- és középvállalati szektor belső és külső működési feltételrendszere alapvetően nem fog megváltozni. A külpiaci kereslet számottevő bővülése a meghatározó európai felvevő piacokon jelenleg nem reális várakozás. A szomszédos, velünk egyidőben csatlakozott országok felé történő terjeszkedés a KKV szektor széles körénél versenyképességi problémák miatt ütközik nehézségekbe. A belföldi kereslet kielégítése területén feltételezhető, hogy a bővülő lakossági vásárlóerő az alacsonyabb árfekvésű, jó minőségű és tetszetős kivitelezésű import fogyasztási cikkek behozatalát fogja preferálni.
A hazai vállalkozások rövid távú előrejelzése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a belföldi kereslet elégtelensége, az élénkülő verseny és a tőkehiány akadályozza. A decemberben még második helyen szereplő gazdasági bizonytalanság januárban a negyedik helyre sorolódott. A készletállomány fél éves változásáról szóló prognózisok szerint késztermékeik szintje a cégek 62 százalékánál nem változik, egyötödüknél az értékesítési nehézségek fellépésével növekedhet. A vásárolt készletek fél éven belüli csökkenésében bizakodó cégek aránya 25 százalék, több mint tíz százalékponttal magasabb a decemberi aránynál. 29 százalékuk véleménye szerint alapanyagaik és félkésztermékeik állományában rövid távon növekedés várható. A hazai értékesítési lehetőségek fél éven belüli rosszabbodását feltételezi a KKV-k 22 százaléka, változatlanságát 45 százalékuk. A külpiaci értékesítés rövid távú prognózisa kedvezőbb a korábbiaknál. E szerint stabilitással számol a cégek mintegy háromnegyede, bővülő megrendeléseket vár egyötödük.
Az esztendő első félévében a hazai kis- és középvállalatok jövedelmezősége és likviditási helyzete a termékeik, szolgáltatásaik iránt fennmaradó elégtelen kereslet és a nemzetközi összehasonlításban is magas adóelvonások miatt érdemben nem fog javulni. A szektor vállalkozásai számára a felzárkózást komoly mértékben segíti az uniós és kormányzati támogatások pályázati elnyerése és a kedvezményes hitelkonstrukciók igénybevétele. A múlt évi nagy népszerűségre tekintettel a kormány januártól 10 millió forintra emelte a Széchenyi Kártyával felvehető, kifejezetten likviditási nehézségek felszámolását célzó KKV hitelkeretet, amelyhez kamattámogatás és garanciavállalás kapcsolódik.
A kis- és középvállalatok körében hosszabb ideje tapasztalható optimista jövőképet viszonylag magas szintű és a múlt évben erősödő fejlesztési elkötelezettség kísérte. A versenyképesség javítását célzó szándékok megvalósításához nagyban hozzájárult és feltételezhetően ebben az évben is hozzájárul a külső és belső fejlesztési források felhasználása. A hazai kis- és középvállalatok beruházási hajlandóságát összegző mutató 46 százalék, 6 százalékponttal alacsonyabb a decemberi értéknél. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek aránya egy hónap alatt nem változott, 52 százalék. A beruházási tevékenységet korlátozó feltételek sorában növekvő súllyal első helyen maradt az elégtelen belföldi kereslet, második helyre került a jövőt illető kiszámíthatatlanság, harmadik helyre pedig a finanszírozás nehézsége.
A magyarországi gazdálkodó szervezetek a pénzromlás múlt évi várható ütemét mindvégig visszafogottan jelezték. A kis- és középvállalati kör prognózisaiban erőteljes inflációs nyomás nem érződött. Az Ecostat 2005-re éves szinten az infláció ütemét 4,8 százalékra prognosztizálja. Az év első felében aktuális közüzemi áremelkedések az infláció lassulás ütemében némi kockázatot jelentenek.
