Sorakoznak az intő jelek, amelyek a közel jövőben újabb jegybanki kamatemelést vetítik előre. Az elmúlt hónapokban gyengülő forint és a romló nemzetközi hangulat, valamint az állampapírpiac lassulása egyaránt ilyen jelzés, amelyekre érdemes felfigyelni. A végső lökést egy váratlan esemény adhatja meg az MNB-nek. Amennyiben tartani szeretné a 350 forint körüli euróárfolyamot az év hátralévő részében is, a nemzeti bank drasztikusabb lépés meghozatalára kényszerülhet – mondta el az Inforádiónak adott interjújában Horváth István, a Sberbank treasury vezetője.
Mindez nem jelenti azt, hogy a jegybank látványosan elmozdítaná a hosszabb ideje 0,6 százalékponton stagnáló alapkamatot, először közvetett eszközökkel hajthat végre ún. bújtatott kamatemelést. Amire nem is olyan régen volt már példa, legutóbb az egyhetes betéti tender kamata indult el felfelé 0,75 százalékpontra, elszakadva az alapkamatról – hívta fel a figyelmet Horváth István, aki hozzátette: sokakat érinthet egy kamatemelés, például azokat, akik anticiklikus módon most terveznek beruházásokat, pont a történelmi léptékben nézve is alacsony kamatok és az olcsó hitel miatt.
A hitelfelvételben gondolkodó vállalkozásoknak ezért érdemes az alapkamat és a referenciakamatok mellett a bankközi BUBOR-t is figyelni, mert a változó kamatozású termékek, amelyek törlesztőrészlete is rugalmasan csökken és nő, általában ehhez vannak kötve, forint hitel esetén.
Az igazán profik azt is nézik, hogy a hosszú távú (10 éves) és a rövid távú (3 hónapos) kamatok között mekkora a különbség, mert ha nincs nagy differencia, akkor érdemesebb lehet a fix kamatozású kölcsönt felvenni. Ez kismértékben magasabb törlesztőrészletet eredményez ugyan, de cserébe kiszámíthatóbb üzletmenetet biztosít. Az elmúlt időszak egyik sikertermékét, az NHP pluszt is magas arányban használják emiatt hitelkiváltásra a vállalkozások - ismertette tapasztalatait a Sberbank szakértője.
