A tekintélyes brit Financial Times cikke szerint a a BAA által tett ajánlat, azaz a 464 milliárd forint a legnagyobb egyszeri tétel a magyar privatizáció történetében. Az ár nagyjából hamincszorosa a Budapest Airport EBITDA-jának (earnings before interest, tax, depreciation and amortisation, azaz kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés levonása előtti eredmény), ami meglehetősen komoly arány, hiszen egy átlagos ügylet esetén az érték nagyjából az EBITDA 15-16-szorosa szokott lenni, azaz egyszerűsítve a befolyó nyereség nagyjából 15-16 év alatt hozza vissza a vételárat.

A Financial Times elemzése szerint a budapesti repülőtér magánosítására adott ajánlatok azért voltak magasak, mert a légikikötő a jövőben komoly növekedési potenciállal bír, kiaknázatlanok a ingatlan és kereskedelmi lehetőségei és komoly bővítési lehetőségek vannak benne.

A reptér a 2004-es uniós csatlakozás után gyors növekedésnek indult: tavaly 28 százalékos utasforgalom-bővülést ért el, idén pedig 23 százalékkal több utas fordulhat meg, így akár 8 millió utas is megfordulhat Budapesten.

A Financial Times szerint a BAA annak ellenére is kész volt az ajánlattételre, hogy "a konzervatív Fidesz vezetője, Orbán Viktor volt miniszterelnök vezette magyar ellenzék" részéről elhangzott az ügylet visszafordítási szándékára vonatkozó "bizonyos fenyegetés" arra az esetre, ha a párt megnyeri a tavaszi parlamenti választásokat.

A BAA vezetése szerint nem tettek volna ajánlatot, ha nem a jövőbeni kockázatot túl magasnak találták volna.