Ugrásszerűen javult a fogyasztói hangulat Magyarországon márciusban a kormányzat rezsicsökkentő lépéseinek köszönhetően. Bizakodóbbak az emberek mind a háztartások, mind az ország gazdasági kilátásainak megítélésével kapcsolatban.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Idén márciusban mintegy 27 pontnyit emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index. A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 11 ponttal, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke 41 ponttal magasabb, mint tavaly decemberben. A háztartások bizakodóbbak mind saját anyagi helyzetük, mind az ország gazdasági esélyeit illetően. A két évvel ezelőtti szintre csökkent a munkanélküliség növekedése miatt aggódók aránya. A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mutatója 2013 márciusában ugrásszerű – közel 27 pontos – növekedés után elérte a 154,4 pontot. A bizalmat azonban a tavalyi fogyasztási adatok nem támasztják alá.
A három index egymáshoz viszonyított alakulása, 2010. március – 2013. március - Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária
„A vizsgálat pozitív eredményeinek hátterében egyértelműen az alacsonyabb energiaárak ígérete áll” – véli Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Arról van szó ugyanis, hogy a magyar fogyasztó pragmatikus. Ha csak néhány ezer forinttal több marad a zsebében, az gyakorlatilag azonnal jobb kedvre deríti” – fejti ki álláspontját a szakember.
Az IMF csak mérsékelten bizakodó
Hiteles gazdaságpolitikára, a bizalom erősítésére, a bizonytalanság csökkentésére lenne szükség a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében – áll a Nemzetközi Valutaalap Magyarországról szóló pénteken kiadott éves jelentésében. A szervezet szakértőinek álláspontja nem változott január végi itteni látogatásuk óta. Az IMF igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint is további intézkedések kellenének ahhoz, hogy a büdzsé ez évre előirányzott hiánya teljesíthető legyen. Az okok is ugyanazok: a magas külső és állami eladósodottság, meg persze a változatlanul gyenge gazdasági növekedés. Ugyanakkor jelentősen csökken az infláció, a tavalyi hiány jobb lesz a vártnál. De úgy néz ki, még e területeken sem lehet felhőtlen az örömünk.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében is jelentős pozitív elmozdulás látható: az index értéke a tavalyi negyedik negyedévhez képest 41 pontnyit emelkedett és 2013 márciusában 184,8 ponton állt meg. A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind pedig az ország gazdasági helyzetének a megítélése. Ez utóbbi esetében főként a rövid távú, vagyis az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélők aránya az előző negyedévben mért 17 százalék után márciusban 24 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a tavalyi év azonos időszakához képest (51 százalék) kevesebben, a lakosság 36 százaléka számít az ország gazdasági helyzetének romlására. A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke az előző év utolsó negyedéhez képest 11 pontos emelkedéssel jelenleg 120,7 ponton áll.
A helyzetről érkező hírek ellenére kevésbé borúlátó a lakosság munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2013 márciusában az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 45 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére szemben a 2012 decemberében mért 53 százalékkal szemben. Némiképp mérséklődtek az árváltozásokkal kapcsolatos negatív inflációs várakozások is az előző időszakhoz képest, bár továbbra is tízből heten (73 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 6 százalékos emelkedésére a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások bár javultak, továbbra is kedvezőtlenek: az előző negyedévben mért 65 százalékkal szemben most a megkérdezettek 51 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
Mindenkinek hozott csokit a nyuszi
Még a legszegényebb családok is vesznek csokoládét az ünnepekre, sonka minden negyedik háztartás asztalára kerül. A legtöbben még mindig a csokinyuszit veszik, de hódítanak a krémes töltött csokicsodák is.
A GfK Hungária háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásait monitorozó Háztartáspanel adatai azt mutatják, hogy a hagyományokat követve húsvéti édességet a csokoládévásárláson általában spóroló, legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők is vásárolnak – elsődlegesen hipermarketekben. A háztartások kétharmadának ünnepi asztalára kerül sonka, melyből tavaly összességében körülbelül ugyanannyi fogyott, mint 2011-ben.
A hitelfelvételi kedv kapcsán elmondható, hogy szemben a tavaly decemberi 32 százalékkal idén márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Enyhén emelkedett – 63 százalékról 69 százalékra – viszont azon válaszadók aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. A hitelfelvétel ilyen arányú elutasításának háttérében az áll, hogy tíz lakosból hárman (33 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 32 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokkal kapcsolatban a 2012 decemberi 41 százalékkal szemben idén márciusban minden harmadik válaszadó bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 22 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Kissé emelkedett azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a legutóbbi 51 százalékkal szemben 2013 márciusában a megkérdezettek 56 százaléka venne mostanában lakást. Mindössze minden harmadik válaszadó tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 9 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.
