A vizsgált időszakban a szállodák 55%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legmagasabb szobafoglaltságot (58–59%) a négy- és ötcsillagos szállodák, a legalacsonyabbat (49%) a vidéken működő háromcsillagos házak mérték.

Az év során egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 13 700 forint volt. Az év utolsó hónapjában csak a vidéki négy- és ötcsillagos szállodák érvényesítettek magasabb átlagárat, mint az év többi periódusában.

Egy kiadható szállodai szobára átlagosan 7500 forint bruttó szobaárbevétel jutott, az átlagos ér-téket négyszeresen meghaladó árbevételt a budapesti ötcsillagos házak értek el.

A bruttó szobaárbevétel januártól december végéig folyó áron, átlagosan 3%-kal csökkent 2002. január–decemberhez képest, a magasabb kategóriájú fővárosi szállodákban a csökkenés mértéke 7–10% közötti volt. A budapesti háromcsillagos egységek a tavalyihoz hasonló szobaárbevételt értek el, a vidéki egységek a szobaárbevétel 4–17%-os növekedését mérték.

Január–decemberben az előző évivel megegyező számú vendégéjszakát töltöttek el a vendégek az adatgyűjtésre kijelölt szállodákban. A vendégéjszakák száma – a fővárosi ötcsillagos házak kivételével – mindegyik vizsgált csoportban az előző évihez hasonlóan alakult, vagy kismértékben meghaladta azt. Az év első felében csökkenő, júliustól növekvő tendenciák érvényesültek, a vidéki négy-, ötcsillagos házak esetében az őszi hónapok sikerültek gyengébben.

(A “Szállodai mutatószámok” 2002. október–decemberben 57–72 szálloda önkéntes részvételével, 2003. januártól a kötelezően bevont szállodák (az öt- és négycsillagos szállodák teljes körűen, a háromcsillagos szállodák közül a legmagasabb szállásdíjbevételt elért szállodák, összesen 152 ház) és az adatszolgáltatásra nem kijelölt, de a rendszerhez önként csatlakozó szállodák (4) tárgyhót követő második munkanapig elektronikus úton beküldött adatai alapján készült. Decemberben 120 szálloda tett eleget a statisztikai törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének. )