Két napig volt Budapest vendége az orosz miniszterelnök, Mihail Kaszjanov. Ez a vizit egyfajta visszaigazolása is annak a komoly kapcsolatjavulásnak, amelynek kezdetét lényegében a tavalyi kormányváltáshoz datálhatunk. A magyar jelzéseket az orosz kormányzat pozitívan fogadta és nyitottságot mutatott az együttműködés javítására. Medgyessy Péter miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök 2002 májusi, rövid római találkozóját követően megszaporodtak a magas szintű kétoldalú érintkezések. A külügyi tárcánál készült összegzés is erről tanúskodik. Ebben az értékelésben a múlt év szeptembere az első fontos dátum: Kovács László külügyminiszter ekkor tett látogatást Moszkvában. Tavaly novemberben Budapesten tartották meg a Kereskedelmi-Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság VII. ülését. Szintén novemberben tárgyalt Moszkvában Lamperth Mónika belügyminiszter, az idén januárjában László Csaba pénzügyminiszter pedig az orosz fővárosban aláírta a volt szovjet államadósság törlesztéséről szóló jegyzőkönyvet. Miután az orosz fél átutalta a megállapodásban rögzített összeget, az adósságtörlesztés hosszú idő óta húzódó problémája lekerült a napirendről. A kialakult pozitív tendenciák megőrzése, illetve további erősítése érdekében 2003 márciusában hasznos megbeszéléseket folytatott Moszkvában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Igor Ivanov külügyminiszter július elején tárgyalt Budapesten, augusztus 25-én pedig találkoztak Kereskedelmi-Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökei.

A magyar-orosz kapcsolatok egyértelműen túljutottak a holtponton, s megteremtődtek a kölcsönös érdekek alapján formálódó együttműködés továbbfejlesztésének feltételei. A két ország kereskedelmi mérlege alapján hazánknak igen jelentős a passzívuma. Ezért lényeges, hogy az államközi kapcsolatok tavalyi élénkülése és számos kereskedelemfejlesztő rendezvény hatására 2003. első hat hónapjában a magyar export 39%-kal növekedett. Kivitelünkben a legjelentősebb növekedés a gépexportnál figyelhető meg: 185 százalékot tett ki, míg a feldolgozott termékeknél 39 százalékot, az élelmiszereknél 4 százalékot ért el az exportnövekedés. Az importnövekedésnek - 34 százalékot regisztráltak - a döntő hányada az energiahordozók magas világpiaci árának tudható be, de figyelemreméltó az orosz feldolgozott termékek és gépipari berendezések növekvő behozatala.

A tőkebefektetések mértéke magyar-orosz viszonylatban nem jelentős. Az oroszországi befektetési feltételek alig javultak: továbbra is csak néhány régió nyújt vonzó befektetési lehetőséget. A MOL Rt. az egyik legnagyobb orosz kőolajtársasággal, a Jukosszal vegyes vállalatot hozott létre egy kőolajlelőhely közös művelésbe vonására.A Richter Gedeon Rt. Moszkva közelében 25 millió USD befektetéssel 100 százalékos magyar tulajdonú gyógyszergyárat hozott létre. A Transelektro Rt. és a Moszkvai Önkormányzat 1999-ben alapította a Tusino Plaza vegyes vállalatot egy bevásárló és szórakoztató központ létesítésének előkészítésére. A mintegy 100 millió dollár összértékű beruházás kivitelezése 2001-ben megkezdődött. Az Oroszországból érkező közvetlen tőkebefektetések eseti jellegűek, a pénzügyi szektort és a feldolgozóipart részesítik előnyben. (A közeljövőben változhatnak a feltételek, mivel komolyan érdeklődnek orosz szakmai befektetők mind a magyar kohászat – benne a Dunaferr -, mind a magyar gázkereskedelem, azaz a Mol gázüzletága iránt.)

Magyarország számára az orosz piac továbbra is stratégiai fontosságú és érdeke, hogy ez tükröződjön az EU–orosz kapcsolatokban is. Ennek keretében Magyarország támogatja az Európai Unió és Oroszország közötti Közös Gazdasági Térség létrehozását a jelenlegi Partnerségi és Együttműködési Megállapodás lehetőségeit figyelembe véve. Ezen kívül Magyaroroszág részt vesz az EU által kidolgozandó „Wider Europe” koncepció alakításában, amely szintén kereteket biztosíthat és elősegítheti az EU-orosz politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítését.

G. L.