Tavaly 3048 milliárd forint nettó tőkejövedelmet vallottak be Magyarországon, ami hét százalékkal haladja meg a 2024-es összeget. A tőkejövedelemmel rendelkezők száma egy év alatt 362 ezerről 366 ezerre emelkedett, az egy érintettre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 8,3 millió forint volt – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi jövedelemadó-bevallási adatai alapján készült GKI-számításból.
A tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó, adózás utáni jövedelmet jelenti, például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában. Az elemzés szerint a teljes népesség mintegy 3,9 százaléka rendelkezett adózott tőkejövedelemmel. A számítás az állampapírok adómentes hozamait nem tartalmazza.
Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkejövedelemmel rendelkezőre jutó összeg, átlagosan 12 millió forint. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 8 millió, a városokban 6,8 millió, a községekben és nagyközségekben pedig 6,3 millió forint volt ez az érték.
A teljes nettó tőkejövedelem 36,6 százaléka Budapesten keletkezett, ahol a tőkejövedelemmel rendelkezők 25,3 százaléka él. A megyeszékhelyek és megyei jogú városok részesedése 21, a városoké 25, a községeké 16 százalék volt. Az elemzés szerint 148 településen nem keletkezett tőkejövedelem.
Megyei összehasonlításban Pest megyében volt a legmagasabb az egy tőkejövedelemmel rendelkezőre jutó nettó összeg, 9,4 millió forint, ezt Fejér követte 8,8 millió, majd Győr-Moson-Sopron megye 8,2 millió forinttal. A legalacsonyabb értéket Békés megyében mérték, 4,5 millió forinttal.
