A kutatás szerint a válaszadók fele – az OTP Bankéhoz hasonló – banki felületeken is szeretne tájékoztatást kapni a pénzügyi visszaélések megelőzéséről. Erre szükség is van, hiszen a magyarok kevesebb mint fele (45 százalék) érzi magát felkészültnek az online csalásokkal szemben, és ebben nincs érdemi különbség azok között, akiket már megkárosítottak, illetve akik még nem váltak csalás áldozatává.

„Az online csalások elleni védekezés egyik legegyszerűbb eszköze, ha nem hagyjuk, hogy sürgessenek bennünket. Ha egy üzenet vagy telefonhívás azonnali döntést, adatmegadást vagy pénzügyi tranzakciót kér, érdemes gyanakodni és minden esetben ellenőrizni a megkeresés hitelességét. Nagyon fontos továbbá a hamis weboldalak felismerése, amelyek szinte megtévesztésig hasonlítanak az eredeti oldalra, ahol az esetek döntő többségében meg kell adnunk a fizetési adatainkat. Kiemelendők az AI által generált hamis képi és videós tartalmak, amelyek szintén a könnyen megtéveszthetik az utazókat. Az előkészületek során az alapvető lépések egyike a kétlépcsős hitelesítés beállítása, a vásárlási és utalási limit alacsony szinten tartása és a nem kattintunk csatolt linkre, és nem töltünk le ismeretlen forrásból programot szabályok betartása. Néhány percnyi odafigyelés jelentős anyagi veszteségtől óvhat meg bennünket, ezért is hívjuk fel újra és újra több csatornánk ügyfeleink figyelmét a legújabb csalási próbálkozásokra”– mutatott rá Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója.