A most parlament elé került pénzügyi törvénycsomag egy rendelkezése szerint, ha egy társaság a kizárólag az ő tulajdonában lévő cégnek ad át ingyen eszközt, akkor is meg kell fizetnie a 21 százalékos ajándékozási illetéket. Amennyiben idegen, vagy csak részben a tulajdonában lévő cégnek ad át eszközt, akkor az illeték 40 százalék. "Eddig az adóhatóság nem tette szóvá egyetlen esetben sem, hogy az ilyen ügyletek után nem fizettek a társaságok illetéket, bár kétségtelen, hogy az illeték törvényből levezethető a fizetési kötelezettség" - mondta a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Ezért javasolta amnesztia megadását, illetve megemlítette, hogy akkor az iskolának ajándékozott számítógépnek is illetékkötelesnek kell lennie.

A szokásos piaci árról is szól az említett törvényjavaslat. A cégen belüli áruszállításnál a jövőben megtehetik a leányvállalatok, hogy a belső árat előzetesen elfogadtatják az APEH-hel, és akkor mentesülnek a későbbi esetleges bírság alól (egy cégen belül a belső áraknak meg kell egyezniük a szokásos piaci árral). Ennél bonyolultabb az az eset, amikor a német anyacég a magyar leányvállalatától rendel árut. Ekkor a magyar és a német adóhivatalnak is el kell fogadnia ugyanazt az árat, ez pedig a két adóhivatal alkuja miatt időigényes. Erdős Gabriella szólt arról is, hogy a beruházások kezdő időpontja - a fejlesztési adókedvezmények szempontjából - eddig az első kapavágás, illetve az első gép beérkezése volt. Jövő évtől az első gép megrendelésével indul jogilag a beruházás, ami nagyobb előrelátást kíván az adókedvezményt igénylő cégektől.

Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója a megszorító intézkedések makrogazdasági következményeiről beszélt. A kérdés az, hogy egyszeri (egy évi) növekedési áldozattal járnak-e a megszorítások, vagy kisebb, de tartósabb lesz a visszaesés. Az idei, vártnál lassúbb növekedés, és a maginfláció emelkedése a második változatot valószínűsíti.