A devizaárszint ugyanakkor a forgalom mindkét irányában 1%-kal csökkent, mivel az időszakban a forint főbb devizákhoz viszonyított félszázalékos felértékelődése tapasztalható 2003 január–októberében 2002 azonos időszakához képest a forint a forgalomban meghatározó súlyú euróval szemben 3%-kal gyengült, a mintegy 14%-os arányt képviselő dollárhoz képest 14%-kal erősödött.
A kivitel volumene az előző év azonos időszakához képest 6%-kal, ezen belül a forgalomból közel 75%-kal részesedő Európai Unióba irányulóan 3%-kal nőtt. A tagállamokba irányuló gépexport mintegy 8%-kal haladta meg a 2002. január–októberi szintet: jelentősen bővült az energiafejlesztő gépek, az általános rendeltetésű ipari gépek, a villamos gépek kivitele. A feldolgozotttermék-export ezzel szemben 9%-kal visszaesett, elsősorban a videojáték- termelés és -kivitel 2002. júniusi beszüntetése következtében. Élelmiszer-exportunknak közel fele irányult az unióba. A szállítások volumene 6%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A hús-, a zöldség és gyümölcs-, valamint az állatitakarmány-export bővült, a gabonaexport ezzel szemben visszaesett: búzából a 2002. január–októberi mennyiség alig több mint 40%-át, kukoricából mintegy 80%-át szállítottuk az Európai Unióba.
A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel – amely az összes exportnak mintegy 16%-át jelenti – közel ötödével emelkedett. A gépek és szállítóeszközök forgalma 47%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az energiafejlesztő gépek, valamint a közúti járművek forgalma több mint 40%-kal bővült. A villamos gépek exportja több mint felével, a mobiltelefonokat is tartalmazó híradás-technikai termékeké háromnegyedével haladta meg a 2002. január–októberi szintet. Az élelmiszerek forgalma – a jelentős gabonaexport-növekedés és a hús-, húskészítmény-kivitel stagnálásának együttes hatása következtében – az előző év azonos időszakához viszonyítva 3%-kal emelkedett.
A fejlődő országokkal lebonyolított export volumenének dinamikus, 14%-kos bővülése ellenére is az országcsoport csupán 4%-kal részesedik az exportból. A forgalom 72%-át kitevő gépek és szállítóeszközök körében 19%-os volumenbővülés következett be: az irodagépexport drasztikus, közel 70%-os visszaesését a híradás-technikai eszközök forgalmának jelentős növekedése ellensúlyozta.
A behozatal volumene összességében 10%-kal bővült, az Európai Unióból importált áruk forgalma mérsékeltebben, 6%-kal. Az Európai Unióból származó gépimport 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet: számottevően nőtt többek közt az energiafejlesztő gépek és a közúti járművek forgalma, a villamos készülékek import volumene az előző év azonos időszaki szinten stagnált. A feldolgozott termékek forgalma 5%-kal bővült: a legjelentősebb, közel 20%-os növekedés a gyógyszerimportban volt. A textilfonalak és szövetek behozatala viszont mintegy 7%-kal csökkent. Élelmiszereket 11%-kal nagyobb volumenben importáltunk, mint egy évvel korábban, jelentősen bővült a zöldség-gyümölcs és a kávé, tea behozatala is.
A Közép-és Kelet-Európából származó import 12%-kal nőtt: a gépek és szállítóeszközök forgalma közel ötödével, a feldolgozott termékeké 12, az energiahordozóké 10%-kal. A gépimporton belül az energiafejlesztő és a villamos gépek, a feldolgozott termékek közül a nyomdai termékek, a ruházati cikkek és a műanyag késztermékek forgalma nőtt számottevően. Az energiahordozók közül a földgáz importja 15, a nyers kőolajé 4%-kal meghaladta az egy évvel azelőtti mennyiséget.
A fejlődő országokból származó import az alacsony bázisidőszaki szinthez viszonyítva 18%-kal bővült, ezen belül a forgalom közel háromnegyedét kitevő gépek és szállítóeszközök behozatala 19%-kal nőtt. A villamos készülékek, és irodagépek forgalma alig változott, a híradás-technikai eszközöké – az exporthoz hasonlóan – megduplázódott.
Országcsoport | ||||||
Fejlett országok | 98,5 | 102,9 | 80 | 99,4 | 107,1 | 66 |
Európai Unió | 99,0 | 102,6 | 74 | 100,9 | 105,6 | 56 |
Közép- és kelet-európai országok | 100,5 | 118,6 | 16 | 102,0 | 111,7 | 18 |
CEFTA | 101,6 | 117,2 | 10 | 101,1 | 114,9 | 9 |
Fejlődő országok | 92,1 | 113,9 | 4 | 92,8 | 118,4 | 16 |
Összesen | 98,5 | 105,6 | 100 | 98,7 | 109,7 | 100 |
A kivitel forintban mért árszínvonala 2003 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest a gépek és szállítóeszközök körében 4%-kal csökkent, a feldolgozott termékek esetében 2%-kal nőtt. Az élelmiszerek kivitele 3%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, mint 2002 január–októberében: a gabonafélék árszintje jelentősen nőtt, a hús és húskészítményeké csökkent. Összességében a kivitel az Európai Unióba kissé alacsonyabb, a közép- és kelet-európai országokba kissé magasabb árszínvonalon bonyolódott le, mint egy évvel korábban. A fejlődő országokba irányuló kivitel árszintje – döntően az alacsony dollárárfolyam hatására – azonban 8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Behozatalban mind az Európai Unióból, mind a Közép- és Kelet-Európából származó import árszínvonala enyhén nőtt, az exporténál nagyobb forgalmi részarányú fejlődő országoknál 7%-os volt az árszint csökkenése. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportban 4%-os volt az árszintcsökkenés. Ezen belül az Európai Unióból származó gépimport árszínvonala nem változott. Ebben az is szerepet játszott, hogy a forgalom mintegy 90%-a erősödő devizában, euróban bonyolódott le. Energiahordozó-importunk árszínvonala – a nyers kőolaj szeptemberi-októberi világpiaci árzuhanása ellenére – még mindig 4%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.
