Az előző évi szinthez képest az export forintértéke 10, volumene 8%-kal bővült, míg az import növekedése folyó áron 7%-ot, volumenben pedig 4%-ot tett ki. A kereskedelmi mérleg 920 milliárd forint hiányt mutat, amely mintegy 200 milliárd forinttal kedvezőbb a megelőző év során kialakult egyenleghez képest.
Dollárban számítva a kivitelben 30 500 millió, a behozatalban pedig 33 680 millió dolláros érték adódik, amely az exportban 9, az importban 5%-os forgalombővülést jelent a 2000-es esz-tendő adataihoz képest. A mérleghiány 3180 millió dollárt tesz ki.

A közös európai pénzben mért kivitel 33 980 millió, a behozatal 37 530 millió euró volt, s ezáltal 3550 millió euró hiány keletkezett. A forgalom értéke a kivitelben 11, a behozatalban pedig 8 százalékkal növekedett az előző évhez képest.

Az elmúlt év első öt hónapja során a forgalom értéke mindkét irányban számottevően bővült. Júniustól az előző év azonos hónapjához mért növekedési ütem mérséklődni kezdett. Az import forintértéke augusztustól kezdve minden hónapban, míg az exporté csak decem-berben maradt el az előző év megfelelő hónapjának adatától. Így az export növekedési üteme éves szinten mintegy 3-4 százalékponttal meghaladta az importét. (Az elmúlt két évet az export és az import közel azonos mértékű bővülése jellemezte.)

A kiviteli forgalom 8%-os volumennövekedésén belül a feldolgozott termékek volumene – főként a közép- és kelet-európai országokba irányuló ruházati export növekedése következtében – 15%-kal bővült. A gépek és szállítóeszközök volumene 5%-kal haladta meg a 2000. évi szintet; ezen belül 25%-kal nőtt a közép- és kelet-európai országokba irányuló forgalom volumene, elsősorban a gépjárműmotorok, valamint a TV-készülékek és -alkatrészek növekvő exportjának köszönhetően. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport export volumene – az árszínvonal 8%-os emelkedése mellett – 10%-kal volt magasabb az előző évinél. Az árufőcsoport forgalma folyó áron 106 milliárd forinttal haladta meg a 2000. évi értéket.

A behozatal 4%-os volumenbővülésén belül a feldolgozott termékek forgalma 5%-kal nőtt, míg az energiahordozóké stagnált. A behozott nyers kőolaj és a földgáz mennyisége mintegy
3%-kal csökkent, míg a kőolajtermékeké közel 20%-kal nőtt. A forgalom csökkenő kőolaj- és emelkedő földgázárak mellett, az előző évinél átlagosan 5%-kal magasabb forintár-színvonalon bonyolódott le. A gépek és szállítóeszközök körében tovább folytatódott a fejlődő országok forgalmának bővü-lése: 11%-os volumenbővülés mellett az országcsoport gép-importon belüli részaránya 20%-ra emelkedett.

A forgalom exportban 2, importban 3%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le mint egy évvel korábban. Ezen belül az előző év azonos időszakához viszonyított negyedéves indexek júniusig csökkenő dinamikájú árszintemelkedést, a második félévben stagnálást, illetve árszín-vonal-csökkenést jeleztek. Ezzel párhuzamosan mozgott a forgalom szempont-já-ból meghatározó devizákhoz viszonyítva a forint átlagárfolyama is: az első negyedévben 5%-kal gyengült, míg a negyedik negyedévben ugyanilyen mértékben erősödött. 2001 egészét tekintve a forint előző évihez viszonyított átlagárfolyama nem változott számottevően.

Az exportban 58% forgalmi súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök árufőcsoport értéke – itt és a továbbiakban folyó áras forintadatokban mérve – 6 százalékkal múlta felül az előző évit. A gépexport 84%-a az Európai Unióba került; a kiszállított termékek értéke 7%-kal volt magasabb a megelőző esztendőben regisztrálthoz képest. Ezen belül a legdinamikusabb, 28%-os növekedést a híradás-technikai berendezések csoportja érte el, amely így az árufőcsoport legjelen-tősebb, mintegy 1100 milliárd forintos árbevételt biztosító árucsoportjává vált. Az export értékének közel egyharmadát kitevő feldolgozott termékek kivitelének értéke 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árufőcsoportban legnagyobb súllyal rendelkező különféle feldolgozott termékek áruosztályba tartozó árucikkek – mint például a ruházati cikkek, bútorok, lábbelik – átlagosan
3%-kal nagyobb értékben kerültek külpiacokra, s az exportárbevétel ezen termékekből 1121 milliárd forintot tett ki.

Az importból ugyancsak legnagyobb súllyal (52%) részesedő gépek és szállítóeszközök forgalmának értéke 7%-kal bővült a megelőző évihez képest. Az Európai Unióból származó gépimport a mérsékeltebb, 5%-os növekedés ellenére megtartotta az árufőcsoporton belüli 60%-os részesedését. A 3414 milliárd forint értékben behozott feldolgozott termékekre 7%-kal fordított többet a nemzetgazdaság. Az árufőcsoporton belül a legdinamikusabb, 16%-os forgalomnövekedés a CEFTA-tagállamokkal lebonyolított kereskedelemben következett be. Az energiahordozók beho-zatalára fordított összeg 792 milliárd forintot tett ki, amely érték mindössze 4%-kal múlja felül a tavalyit.

2001-ben az ipari vámszabad területekről származó kivitel 8, míg a közvetlen behozatal 3 százalékkal bővült a megelőző év adataihoz képest, és így a forgalom értéke 3840, illetve 2929 milliárd forintot tett ki. A vámbelföldi vállalkozások kivitele 4909 milliárd forintot, behozatala pedig 6736 milliárd forintot tett ki. Az ipari vámszabad területek forgalmának számbavételének kezdete óta 2001 volt az első olyan év, amikor a vámbelföldön működő vállalatok exportjának növekedési üteme (12%) magasabb volt, mint a vámszabad területi cégeké.

A külkereskedelmi mérleg alakulását tekintve a fejlett országokkal lebonyolított keres-kedelemben tovább folytatódott az aktívum növekedése: a mintegy 210 milliárd forintos javulás eredményeképpen 500 milliárd forintot tett ki. Legjelentősebb exportpiacunkon, az Európai Unióban 910 milliárd forint többlet realizálódott, amely 240 milliárd forinttal haladja meg a megelőző év során kialakult értéket. A Németországba irányuló kivitelünk 5, az innen származó behozatalunk 4 százalékkal nőtt; ezek az adatok ugyan elmaradnak az Európai Unióval folytatott kereskedelmünk átlagos növekedési ütemétől (9, ill. 6%), a forgalom nagysága miatt a legnagyobb mértékű egyenlegjavulás – 64 milliárd forint – mégis ebben a relációban jelentkezett. Az aktívum növekedéséhez hozzájárult még a Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Finnországgal és Íror-szággal folytatott kereskedel-münkben jelentkező többlet; az osztrák és holland relációban ugyan-akkor romlott az egyenleg. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedési üteme lényegesen, 16 százalékponttal haladta meg a behozatalét (20, illetve 4%), aminek következtében a deficit 140 milliárd forinttal 380 milliárd forintra mérséklődött. A Szlovákiába, Horvátországba és Romániába irányuló exportunk jelentős mértékű (33 és 44% közötti) növekedéséből, valamint az orosz származású importunk 7%-os csökkenéséből származó többlet messze meghaladta a Lengyelországgal folytatott kereskedelmünkben kimutatott, növekvő mértékű hiányt. A fejlődő országok viszonylatában a passzívum 1040 milliárd forintot tett ki, mely összeg 140 milliárddal magasabb az előző évinél.