A hazai tőkeexport folyamatosan nő a rendszerváltás óta, 2003-ban haladta meg először az egymilliárd eurót, 2005-ben és 2006-ban egyaránt 1,8 milliárd euró körül volt, tavaly pedig már az első negyedévben meghaladta az egymilliárdot - derült ki a 2. Develor Magyar Multik Konferencián. Korábban a magyar vállalatok közül szinte kizárólag a nagyvállalatok nyitottak a külföld felé, ám ma már egyre több közepes és kis magyar vállalat is belekezd külföldi expanzióba. Ennek megfelelően átalakul a tőkekivitel összetétele, a nagyok túlsúlya, ha lassan is, de csökken, ám jelenleg még mindig a tíz legnagyobb cég adja a beruházások 80 százalékát.
Összesen körülbelül hét-nyolcezer magyar vállalat fogott külföldi terjeszkedésbe, a legnépszerűbb célország Szlovákia (32%), de a nagyobbak közül Horvátország (8%), Bulgária (8%) és Románia (5%) is jelentős. Szektor szerint a legnépszerűbbek a pénzügyi tevékenység (33%), a kőolaj feldolgozás (29%) és a kereskedelem és szolgáltatás (15%), mégha ezek a számok csalókák is, hiszen az első két szektort két óriás, az OTP és a MOL uralja. (Felgyorsulhat az áruk szabad mozgása az EU-ban, miután az EP elfogadta a termékforgalmazásról szóló jogszabálycsomagot. )
Ne kiskirályságok jöjjenek létre
A középvállalatok jellemzően három dolog miatt akarnak a külföldi piacra lépni: hatékonyságnövelés, új piac, illetve menekülés - nyitotta előadását Pozvai Zsolt, a szervező Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája. Elmondása szerint a hazai tízmilliós piac gyakran már nem elegendő a sikeres cégeknek, akik így inkább a külföld felé nyitnak. A menekülést úgy kell érteni, hogy a vállalatnak nem jöttek be az elképzelései a hazai piacon, ezért abban bízik, hogy egy olyan országban, ahol magasabb a gazdasági növekedés, több sikert tud elérni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy akinek itthon nem ment az üzlet, annak máshol sem fog - hívta fel a figyelmet Pozvai Zsolt.
Érdemes előre átgondolni, hogy hogyan jelenünk meg a külföldi piacon: franchise rendszerben, saját tulajdonú cégekkel, vagy úgy, hogy a vállalat részben saját, részben az adott országban dolgozóké. A vezérigazgató - saját tapasztalatai alapján is - ez utóbbit javasolja, mivel ebben az esetben megvan a kellő motiváció az alkalmazottakban: részben a saját üzletükért dolgoznak, így kisebb lesz az esélye, hogy a külföldi vezető a kelleténél többször gondoljon a saját zsebére.
Az üzleti modell egyre fontosabb szerepet kap a terjeszkedésben, a lényeg, hogy tervünk átlátható, kiszámítható, rugalmas legyen - közölte Major Gábor, az Oracle Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója. Szerinte meg kell találni az arany középutat, melyben bár bízunk a helyi vezetőkben, azért ellenőrizzük is őket, mivel így elkerülhető, hogy kiskirályságok épülnek ki a vállalaton belül.
Ennek érdekében ajánlott a közös könyvelési struktúra, jogcímek, számviteli naptár, könyvelési pénznem, bank használata, mivel ezek nélkül lassú és pontatlan lesz a rendszer - állította Major Gábor. Legalább ennyire fontos egy közös arc kialakítása: a kampányok nyúljanak át a határokon, az ügyfélnyilvántartás legyen egyben, ne külön-külön. Azzal mindkét szakember egyetértet, hogy a legnagyobb kihívás a megfelelő humán erőforrások biztosítása.
Egyedül nehéz
Bár egyre többen vannak tisztában azzal, hogy szűkös a hazai piac és sokan mennének külföldre üzletelni, máig jellemző, hogy inkább a külföldi cégek ruháznak be hazánkba, mintsem fordítva - jelentette ki Radó György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke. A szakember kérte az ebben gondolkodó cégeket, hogy nyugodt szívvel forduljanak hozzájuk, "mert nagyon hatékonyan tudnak segíteni, ha a régióban, de bárhol a világban terveznek megjelenni." (Sok segítséget kaphatnak a hazai kkv-k, ha külföldi piacra szeretnének lépni, a támogatások egy része ráadásul ingyenes.)
Mára már a politika is komoly támogatást nyújt az ilyen irányú tervekhez, aminek köszönhetően az ITD Hungary 56 irodát létesített a Föld különböző pontjain - közölte Rétfalvi György, a szervezet vezérigazgatója. Ezek az irodák többségében az EU területén találhatóak, mivel a hazai export 80 százaléka továbbra is az unióba áramol. Ha hozzávesszük a FÁK államokat, illetve a Nyugat-Balkánt, akkor ki lehet jelenteni, hogy csak pár százalék megy máshova - tette hozzá Rétfalvi György.
A kkv-nak leginkább a környező országok lehetnek a célpontjai, mivel itt ismerik a regionális sajátosságokat, adott a közös nyelv és a közelség is - hangoztatta a vezérigazgató. Ezen kívül főleg a fejlődő országok nyújtanak jó lehetőségeket, így például Oroszország, a volt szovjet tagállamok és Délkelet-Ázsia. (Ázsia Klub alakult a hazai környezetvédelmi iparágban dolgozó kis és középvállalkozások külföldi piacszerzését támogató Kexporton belül.)
A vezető a magyar gazdaság számára nagyon hasznosnak tartja a külföldi terjeszkedésbe fogó középvállalatokat, hiszen ezek nem "kiviszik" a tőkét és a munkalehetőségeket az országból, hanem sikerükkel erősítik a kkv szektort. Mindezek mellett hiányolja és egyben bátorítja is az összefogást, "flottában" minden magyar vállalat sikeresebb lehetne külföldön, az itthon kialakult bizalom és jó együttműködés gyorsan eredményeket hozhatna, növelve a sikeresen terjeszkedő vállalatok számát. (Április 1.-vel elindult az ITD Hungary olasz nyelvű honlapja. A nyelvi mutációval a magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség az angol nyelvet kevéssé beszélő olasz üzletembereket kívánja elérni.)
