Bár a felzárkózási folyamatok és a gazdasági növekedés területén jól áll hazánk, ahhoz, hogy csatlakozhassunk az eurózónához, csökkenteni kell a külső finanszírozási igényt és mindenek előtt az államháztartási hiányt - mondta el Tabák Péter, a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályvezetője kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján. Mint mondotta, az új kormánynak szeptemberig kell Brüsszel számára benyújtania egy módosított konvergenciaprogramot a reálfolyamatok és az eurócsatlakozás időpontjait illetően. A szakember szerint a programot úgy kellene megalkotni, hogy vissza tudja állítani a korábbi kormányok megtépázott hitelességét. Úgy fogalmazott: "bár az ország számára egyértelműen előnyös a csatlakozás, olyan konvergenciaprogramra van szükség, mely nem töri meg a felzárkózási folyamatot."
Bár Tabák természetesen nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az új kormány megalakulása előtt az eurózónához való csatlakozás időpontjáról (sem arról, lesznek-e adóemelések), elismerte, hogy a visegrádi államok jelenleg jobban állnak hazánknál a csatlakozási folyamatok terén.
Hogyan csökkentsük a hiányt?
- A gazdasági élet azon területein, ahol nem a kormány munkálkodik, remekül halad minden - kezdte előadását Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, arra célozva, hogy nincsen gond Magyarország gazdasági fejlődésével. A szakember rámutatott, hogy a négy fő Maastrichti Kritérium közül az újonnan csatlakozott országok mindegyike legalább kettőt már teljesített, míg Magyarország egyet sem, ugyanakkor elismerte, hogy látványos változást lehetne elérni ezen a téren, ha sikerülne csökkenteni az államháztartási deficitet.
Hamecz szintén kiemelte, hogy elveszett a kormány hitelessége, mivel a büdzsé hiánya rendre túlment az évközben módosított előrejelzések szintjén is. (Tavaly a legutolsó prognózis 7,4 százalékos szintje helyett 7,6 százalék volt a GDP-hez viszonyított hiány.) A kormány idei évre vonatkozó prognózisa 6,4 százalékos GDP-arányos hiányt vetít előre, ami az autópályaépítések költségeivel tetézve 7,8 százalékra is emelkedhet. Az MNB számításai szerint ha ezt az adatot korrigáljuk a kormányzati "tévedéssel", vagyis azzal a mértékkel, amivel az utóbbi években átlagos alulbecsülték a deficitet, év végére akár 8,9 százalék is lehet a hiány.
Mindez azt jelenti, hogy korrigálás nélkül 2008-ra 9,0-10,6 százalék is lehet a hiány, ami legkevesebb 5,5 százalékponttal haladja meg a konvergenciaprogramban korábban megfogalmazott szintet. Az igazi problémát azonban az jelenti, hogy az eddig felmerült költségcsökkentő megoldások semmiképp sem tudják önmagukban orvosolni a bajt. A közszférában tervezett 10 százalékos leépítés mintegy 0,6 százalékponttal csökkentené a deficitet, a co-payment (tandíj, orvoslátogatási díj, stb.) az EU-ban eddig ismert legmagasabb szintre történő növelése pedig alig 0,7 százalékponttal segítene. A beruházások szintjét sem lehet csökkenteni, mivel az idei évben "a magyar állam kevesebbet ruház be, mint a Mol Rt."
A hiány csökkentéséhez tehát valószínűleg hozzá kell nyúlni az adók és transzferek jelenlegi rendszeréhez. Hamecz ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: a deficit mérséklése mindenképp valamilyen szintű recesszióval, a GDP-növekedés lassulásával jár majd együtt. A kormánynak arra kell törekednie, hogy ne rövidtávú, populista kiigazításokkal operáljon, mert ebben az esetben öt év múlva ismét elburjánzik a hiány, inkább a kezdeti időszakban kellemetlenebb, de hosszútávon stabilitást biztosító döntéseket igyekezzen hozni.
