Nem tudom, mikor lesz euró Magyarországon, de minél előbb bevezetjük, annál jobb - jelentette ki a héten Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Elmondása szerint bár Magyarország többször tűzött ki dátumot az eurózónához való csatlakozáshoz, de egyet sem teljesített annak négy jogi kritériuma közül. Ennek megfelelően a kormány a jegybankkal egyetértésben úgy döntött, hogy addig nem határoz meg új dátumot, amíg közelebb nem kerülünk a feltételek teljesítéséhez.
Bár azt még tényleg nem tudni, hogy mikortól csatlakozhatunk az eurózónához, az előkészületek már megkezdődtek - nyilatkozta a Piac és Profitnak dr. Kéri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetője. Elmondása szerint tavaly szeptemberben megszületett a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság, melynek feladata, hogy előkészítse az euró bevezetésének feltételeit, beleértve a vállalatoknak nyújtott segítségnyújtást is.
A program jelenleg az első szakaszában van, a tervek szerint nyár közepén kerülhet a kormány elé az átállási terv - közölte Kéri István. Ez igen fontos része a munkálatoknak, hiszen "az állami oldalról konkrét feladatokat kell adni a cégeknek, kell az irányítás". Bár e nélkül is átállnának a vállalatok, ez jóval lassabb folyamat lenne, a "kormány pedig kereshetné a remélt gazdasági növekedést". (Nagyon megérné Magyarországnak mihamarabb csatlakozni az eurózónához, bár a gyors euróbevezetéssel bizonyos kockázatok is járnak, mert lemondunk az önálló monetáris politikáról - jelentette ki Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.)
A kicsiknek lesz több gondjuk
A nagyvállalatoknak az átállás leginkább a költségekben fog megjelenni, hiszen sokuknak ott van a már évek óta az eurózónában tevékenykedő anyacége, amely segíthet a technikai, jogi problémák áthidalásában - állítja a szakember. Ezzel szemben a kkv-knál már jóval nehezebb a helyzet, amit nem könnyít az sem, hogy nagyon nehéz nekik egy egységes programot előállítani: ehhez túl sokszínűek, hiszen mindannyian más-más szférában dolgoznak, az ország más-más területein élnek, így teljesen másra kell felkészíteni egy nyugati és egy keleti országrészben dolgozó kiscéget. Éppen ezért a vállaltok szövetségei jelenleg felmérik, hogy mely területen milyen lépésekre van szükség, és ezeket összegezve egyben küldik majd el a kormánynak.
Az sem segíti a helyzetet Kéri István szerint, hogy tőkeerő szempontjából a hazai kkv-k az uniós tagállamok közül az utolsó helyek egyikén kullognak, márpedig az átállás még kicsiknek is sok pénzébe fog kerülni. A vezető példaként említette, hogy a pénztárgépek átállítása, illetve új gép vétele szinte mindenkit érint, hiszen a jelenleg forgalomban lévők mindössze egy százaléka (!) képes eurót is kijelezni. (Igaz, körülbelül az egyharmadukat át lehet állítani, ám ez ugyancsak költséggel jár.) Sok helyen további problémákat okoz, hogy a pénztárgépek össze vannak kötve egy informatikai rendszerrel, ami ugyancsak továbbnöveli a költségeket.
Ha mindent egybevetve számolunk, akkor az átállás összköltsége, - így többek között például a cégek és az ezzel kapcsolatos képzések kiadásai, vagy akár az államnak, önkormányzatoknak a jegykiadó automaták átállítása euróra - többe fog rúgni, mint amennyit a Gazdaságfejlesztési Operatív Program során hét év alatt az ország kap - állítja Kéri István. Kétségbe azonban nem kell esni, hiszen a beruházások többsége 4-6 éven belül megtérül a szakember szerint. Fontos viszont, hogy gyorsan lépjünk: "ha jellemzően megint az utolsó pillanatra hagyunk mindent, akkor elképzelhető, hogy akár kétszer annyiba kerül az átállás, mintha most állnánk neki."
Pár tanács az átállással kapcsolatban
Fel kell fogni végre, hogy ez csapatjáték, együtt sokkal többre megyünk, mint külön-külön - jelentette ki Kéri István. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kkv-k gyakran szűk látókörűek: a kisebb településen jellemző, hogy az egyik kereskedő azt tekinti fő céljának, hogy a helyi konkurencia fölé kerekedjen, nem gondolkozik azon, hogy összefogva még jobb eredményeket érhetnének el.
Ennek - és a kevesebb kiadás - érdekében minél hamarabb meg kell kezdeni a kommunikációt a cégekkel a szakember szerint, így a terveik szerint különböző brosúrákkal, tájékoztató füzetekkel is segítik a vállalatokat. "Van ahol ez elég és a cégek autodidakta módon maguktól tanulják meg az átállás feltételeit, de az olyan cégeknél, ahol már szerteágazóbb az ügyfélrendszer mindenképpen szükséges egy átállási felelőst, vagy akár egész csoportot kinevezni" - állítja a vezető, hozzátéve, hogy "egy jól működő rendszerben ők szednék össze a problémákat, amiket később természetesen menedzselnének is".
De más területeken is érdemes előre gondolkodni: ha vannak kapcsolataink külföldi partnerekkel, akkor érdemes már most euróban megkötni a szerződéseket, ezzel is segítve a felkészülést.
