A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése előrejelzése azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig fokozatosan beindulnak és felgyorsulnak. Ez esetben a befektetők bizalma, s ezzel a forint fokozatosan tovább fog erősödni. Magyarország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre lehet számítani.
Magyarországon a GDP idén várhatóan 4%-kal emelkedik (a tavalyi 4,2% és az idei I. félévi 4,1% után). A belső kereslet növekedési üteme ugyan lassul, de a gazdasági növekedést leginkább meghatározó kivitel gyorsan bővül. A cserearány viszont legalább 2%-kal romlik, így az áruforgalmi egyenleg a tavalyihoz hasonlóan körülbelül 2,8 milliárd euró (a GDP 3,3%-a) lesz. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a tavalyihoz hasonlóan 5,3 milliárd euró körül várható, ez a GDP bő 6%-a.
A költségvetési kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti. A kiigazítás a IV. negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek dinamikája lassul, a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél is sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsul. Így az év első felében jellemző 5% feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3%-os reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke idén mintegy 4%-kal emelkedik. A második félévtől a lakosság jobban törekszik a pénzmegtakarításra, kevésbé kezd új beruházásokba, ehhez kevesebb új hitelt vesz fel, miközben megpróbálja megőrizni fogyasztási színvonalát. Így a fogyasztás idei növekedése 2-2,5%-ra lassul, az év végén pedig már alig emelkedik. A beruházások jó esetben is csak a tavalyihoz hasonlóan, 5%-kal nőnek.
A magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből rendszeresen több mint 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődik, de a 2006. évi deficit (a GDP arányában körülbelül 9,5%) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5%) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél. (7,5-8%).
Az inflációban az év közepén lényeges változás történt. Az esztendő első felében az infláció 2,5-3% között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, szeptemberben már megközelítette a 6%-ot. Ennek az évnek az átlagában 3,9%-os, decemberben 6-6,5%-os áremelkedés várható. Az év elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban - részben világgazdasági és régiós hatásokra, de részben a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt - a forint összességében mintegy 10%-kal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. A GKI ZRt. azzal számol, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. Az euró-forint árfolyam így az év végéig erősödik, a hátralévő hónapokban 260-275 között, az év egészében 266 körül lesz. A jelenleg 8%-os jegybanki alapkamat már valószínűleg nem emelkedik.
