Erősödik a környezetvédelem gazdasági szerepe

A hazai vállalatok környezetvédelmi ráfordításai egyre növekednek, derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. nemrég készült felméréséből, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felkérésére készítettek.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Az egyre nagyobb környezettudatosság oka az, hogy az uniós piacokra csak az egyre szigorodó szabályok betartásával lehet majd bejutni. Az ilyen jellegű kiadások hosszú távú megtérülései mellett közvetlenül tapasztalható előnyök a munkahelyteremtő és beruházásösztönző hatások, hangzott el a GKI felmérését bemutató sajtótájékoztatón. A környezetvédelmi tárca felkérésére végzett kutatás célja annak a felmérése volt, hogy egyes érdekcsoportok - a vállalkozási szféra, az önkormányzatok és a lakosság - mely környezetvédelmi területen milyen összegű ráfordításokat terveznek és hogyan oszlik meg a felhasznált források aránya.

Növekvő vállalati ráfordítások és erősödő környezetvédelmi ipar

A hazai vállalatok 2002-2005 között mintegy 2560 milliárd forint környezetvédelmi célú kiadást terveznek. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években a cégek által környezetvédelemre fordított összegek az ágazati inflációs és termelés-növekedési rátákat (14-17%) is meghaladó mértékben fognak nőni, a beruházások évi üteme pedig várhatóan 12% lesz. Az olyan közvetett módon a környezetvédelmet szolgáló beruházásokra, mint az energiafelhasználás csökkentése, 2005-ben a vállalatok átlagosan 70%-kal többet fognak költeni 2001-hez képest. A vállalati közeg megítélése szerint környezetvédelmi ráfordításainak 89%-át saját forrásokból kell fedeznie.

Várható továbbá, hogy az adott időszakban a környezetvédelem mint önálló iparág is erősödni fog, jelentősen éreztetve hatását a munkaerőpiacon, hosszú távon pedig akár húzóágazattá is válhat. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter kihangsúlyozta, hogy a környezetvédelem a magyar gazdaságban már jelentős szerepet tölt be. Példaként az Aggteleki Nemzeti Parkot említette, mely nyolc éves fennállása alatt a környék legnagyobb munkahely-biztosító intézménye lett, bezárása a régióban jelenleg 30%-os munkanélküliséget eredményezne. A természetvédelmi körzet a térség vezető beruházásösztönző ereje, a helyi infrastrukturális, kulturális és turisztikai fejlesztések zömmel köréje épülnek.

Kiemelt helyen a vízügy

A környezetvédelmi tárca kiemelt szerepet tulajdonít a vízügyi szektornak, melyben a háttérintézmények több ezer főt foglalkoztatnak és az ehhez kapcsolódó beruházásokban a vállalati szféra bevonására is sor kerül. A vízügyi munkák kivitelezéséhez létesített közmunkaprogramok évente 2-3 ezer munkanélküli foglalkoztatása adnak lehetőséget 3-5 hónapos időtartamra. A közeljövőben továbbfejlesztésre kerülő Vásárhelyi terv jelentős bevételi lehetőséget biztosít majd a területfejlesztési és természetvédelmi feladatokat ellátó vállalatoknak és újabb 1200-1500 főnek tud átmeneti munkalehetőséget nyújtani.

Hazánkban jelenleg körülbelül 450 olyan cég van, amely környezetvédelmi eszközöket vagy szolgáltatásokat nyújt. Vértes András, a GKI elnöke szerint a kereskedelmi határok megnyílásával lehet arra számítani, hogy az EU országokban virágzó környezetvédelmi ipar vállalatai befektetési lehetőségeket keresnek majd régiónkban. Az iparág fellendülésének következtében a felsőoktatásban szerzett környezetvédelmi szakirányultságú végzettség értéke is nőni fog.

Az önkormányzatok több nemzetközi támogatásra számítanak

Az önkormányzati szektor az előrejelzett időszakban várhatóan 2,5-szörösére, 82 milliárd forintról 210 milliárdra növeli beruházásait, melyekben továbbra is kiemelkedő szerepet kap a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, de emellett fontos feladat a hulladéklerakók és hulladék feldolgozók építése valamint a már meglévő szennyvíztisztítók kapacitásbővítése. Ezek finanszírozásához 20%-ig saját forrásokat terveznek bevonni, hasonló nagyságrendű EU hitelek mellett. A főváros 2005-ig terjedő környezetvédelmi terveiben közel 90 milliárd forint nagyságú kiadás szerepel.

A mélyinterjúkból kiderül, hogy mind a vállalatok, mind az önkormányzatok szerint az elvárások megfogalmazásánál az EU határértékek mellett egyenlő mértékben kellene figyelembe venni a tényleges hazai körülményeket, melyekre az érdekelt szervezetek közötti hatékony információáramlás hiánya ugyanúgy jellemző, mint a szakmai és anyagi háttér korlátozottsága.

Egyszeri jellegű beruházások

Az önkormányzati és vállalati szféra növekvő környezetvédelmi tudatosságát a GKI elsősorban azzal magyarázza, hogy az ország közelgő európai uniós tagsága elkerülhetetlenné teszi a szigorú környezetvédelmi szabályozások követését. A nagyvállalatok azért nem riadnak vissza az ISO 14001 környezetvédelmi minősítés megszerzéséhez szükséges nagyobb beruházásoktól, mert ezek várhatóan egyszeri jellegűek, ilyen nagyságrendű kiadásokra a közeljövőben már nem kell számítani. A gazdaságkutató cég szerint a környezetbarát védjegyek használata is piaci értékké válik, hisz a velük járó adó és egyéb kedvezmények mellett az ilyen emblémával ellátott cikkekre támasztott kereslet növekedésére is lehet számítani a fogyasztók oldaláról.

A társadalom és a politika elkötelezettsége

A társadalmi elvárások befolyásolhatják leginkább a környezetvédelem gazdasági tényezővé válását, hangsúlyozza a tanulmány, hozzátéve, hogy hazánkban ez a tényező még nem bír nagy súllyal. A felmért lakossági csoportra jellemző volt, hogy szóban környezetbarátnak tartják magukat, a gyakorlatban viszont nem fordítanak sok figyelmet a természet védelmére. Bár az ország komoly ISPA hulladék-gazdálkodási támogatásokra jogosult, de a lakosság ellenállásával szembekerülve ettől könnyen el is eshet, jegyezte meg Kóródi Mária. A kormányra ezért, a költségvetési támogatás biztosítása mellett jelentős szerep hárul abban is, hogy megfelelő tájékoztatást, oktatást biztosítson a környezetvédelemről a társadalom részére.

Mint ismeretes, a két hónap múlva kormány elé kerülő új Nemzeti Környezetvédelmi Alapprogram terve megfogalmazza a 2003-tól 2008-ig terjedő zöld célú feladatokat és hozzájuk kapcsolódó költségfinanszírozási igényeket. A miniszterasszony kitért annak a szükségességére is, hogy a kormányzat a szaktárcába fektetett tőkén kívül minden lényeges döntésébe és a jogalkotási folyamatokba beépítse a környezetvédelmi szempontokat. Ezért célszerű volna a környezetvédelemi területnek is helyet biztosítani a Gazdasági Kabinetben.


Kapcsolódó fórum:

Környezetvédelmi tudatosság a közgondolkodásban



Kapcsolódó anyagaink:

Liberalizálódik a hulladékkezelési piac

Kényszer és felelősség. Fellendülő iparág a természet védelme

Visszafordíthatjuk? - Környezetvédelem: mit tehet az egyes ember?

Véleményvezér

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége 

Zelenszkij úgy néz ki túlélte a korrupciós válságból fakadó népszerűségvesztést.
Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo