Az M30 gyorsforgalmi út Emőd-Miskolc-Déli csomópontig (19 km) autópálya, míg a Miskolcot elkerülő keleti gyűrű 5 km-es szakasza 2x2 haladó és 2x1 leálló sávos főút. Az elkerülő út a Felsőzsolca térségben már korábban megépült körforgalmú csomópontnál különszintű keresztezéssel csatlakozik a 3.sz. elsőrendű főúthoz. Kivitelező a Magyar Autópálya Építő Konzorcium, tervező az UNITEF Rt., a FŐMTERV Rt, a RODEN Kft, valamint az UVATERV Rt., mérnök az ÁMI Kft. A szerződéses összeg meghaladja az 51 milliárd 820 millió forintot.
Főbb műszaki paraméterek
Földmunka: 4.500.000 m3
Aszfaltburkolat: 675.000 m2
Növénytelepítés (fa és cserje) 468.000 db
Véderdő telepítés 4 ha
Vadvédő kerítés 48.000 fm
Vadátjáró 2 db
Hídépítés: (felüljáró+aluljáró) 22.500 m2
Környezetvédelmi intézkedések
Jelentős környezetvédelmi intézkedések történtek a védett növények (pl. réti iszalag, sadler-imola, macskahere, dunai szegfű) és védett állatok (pl. fecskefarkú pillangó, nappali pávaszem, farkasalmalepke) áttelepítésére, illetve védelmére, hiszen az autópálya nyomvonala a Bükki Nemzeti Park keleti területén halad illetve a Sajó folyón túli terület az Aggteleki Nemzeti Park része. 17 darab hüllő és kétéltű átjárót építettek vándorlásuk biztosítására, közel 4 km hosszú véderdőt telepítettek a környező kiskertek és a tervezett üdülőövezet levegőtisztaságának érdekében, ökológiai átjárókat, úgynevezett zöld folyosókat építettek a vízfolyások keresztezésénél, emellett két önálló vadátjárót „használhatnak” a vadon élő állatok. Az autópálya környezetében élő madarak védelmére odúkat, műfészkeket, költőládákat telepítettek a fokozatosan védett szalakóta, csóka, füleskuvik, parlagi sas, erdei fülesbagoly természetes élőhelyének megőrzésére.
Az autópálya környezetre gyakorolt hatásának felmérésére monitoring rendszert dolgoztak ki, amely a következő mérésekre és megfigyelésekre terjed ki: levegő és talajszennyezés, zajterhelés, növényszennyezés, a vad –és hüllőátjárók hatékonyságának vizsgálata, a mentett növény –és állatfajok megfigyelése. A monitoring rendszer mérései és megfigyelési tapasztalatai a következő autópálya építéseknél hasznosíthatók az épített és természeti környezet harmóniájának létrehozására és biztosítására.
Az autópályaépítési program
Az Európa-terv részeként, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről született 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat rendelkezik az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseiről, amelyben meghatározza a gyorsforgalmi úthálózat elemeinek kiépítését. E program megerősítését teszi lehetővé „a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről” szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény, amely 2007-ig határozza meg a fejlesztési célokat és rendel hozzá költségvetési forrásokat. Ennek alapján 2006 végéig megépül további 400 km, 2007 végéig pedig újabb 205 km autópálya illetve autóút.
A fejlesztési program tervezett költségvetése 2003-2006 között 1056 milliárd forint, amely a gyorsforgalmi projektek mellett egyéb kiemelt közúti beruházásokat is tartalmaz. Magyarország Uniós csatlakozását követően a Kohéziós és Strukturális Alapból is felhasználható forrásokhoz jut, amelynek egy részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. A tervezett gyorsforgalmi úthálózat megépítése nemcsak az autópályákkal elérhető települések, régiók infrastrukturális fejlődését hozza magával, hanem a hazánkat érintő hét Helsinki folyosóhoz történő kapcsolódással a nemzetközi gazdasági vérkeringéshez is csatlakozunk.
Főbb műszaki paraméterek
Földmunka: 4.500.000 m3
Aszfaltburkolat: 675.000 m2
Növénytelepítés (fa és cserje) 468.000 db
Véderdő telepítés 4 ha
Vadvédő kerítés 48.000 fm
Vadátjáró 2 db
Hídépítés: (felüljáró+aluljáró) 22.500 m2
Környezetvédelmi intézkedések
Jelentős környezetvédelmi intézkedések történtek a védett növények (pl. réti iszalag, sadler-imola, macskahere, dunai szegfű) és védett állatok (pl. fecskefarkú pillangó, nappali pávaszem, farkasalmalepke) áttelepítésére, illetve védelmére, hiszen az autópálya nyomvonala a Bükki Nemzeti Park keleti területén halad illetve a Sajó folyón túli terület az Aggteleki Nemzeti Park része. 17 darab hüllő és kétéltű átjárót építettek vándorlásuk biztosítására, közel 4 km hosszú véderdőt telepítettek a környező kiskertek és a tervezett üdülőövezet levegőtisztaságának érdekében, ökológiai átjárókat, úgynevezett zöld folyosókat építettek a vízfolyások keresztezésénél, emellett két önálló vadátjárót „használhatnak” a vadon élő állatok. Az autópálya környezetében élő madarak védelmére odúkat, műfészkeket, költőládákat telepítettek a fokozatosan védett szalakóta, csóka, füleskuvik, parlagi sas, erdei fülesbagoly természetes élőhelyének megőrzésére.
Az autópálya környezetre gyakorolt hatásának felmérésére monitoring rendszert dolgoztak ki, amely a következő mérésekre és megfigyelésekre terjed ki: levegő és talajszennyezés, zajterhelés, növényszennyezés, a vad –és hüllőátjárók hatékonyságának vizsgálata, a mentett növény –és állatfajok megfigyelése. A monitoring rendszer mérései és megfigyelési tapasztalatai a következő autópálya építéseknél hasznosíthatók az épített és természeti környezet harmóniájának létrehozására és biztosítására.
Az autópályaépítési program
Az Európa-terv részeként, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről született 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat rendelkezik az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseiről, amelyben meghatározza a gyorsforgalmi úthálózat elemeinek kiépítését. E program megerősítését teszi lehetővé „a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről” szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény, amely 2007-ig határozza meg a fejlesztési célokat és rendel hozzá költségvetési forrásokat. Ennek alapján 2006 végéig megépül további 400 km, 2007 végéig pedig újabb 205 km autópálya illetve autóút.
A fejlesztési program tervezett költségvetése 2003-2006 között 1056 milliárd forint, amely a gyorsforgalmi projektek mellett egyéb kiemelt közúti beruházásokat is tartalmaz. Magyarország Uniós csatlakozását követően a Kohéziós és Strukturális Alapból is felhasználható forrásokhoz jut, amelynek egy részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. A tervezett gyorsforgalmi úthálózat megépítése nemcsak az autópályákkal elérhető települések, régiók infrastrukturális fejlődését hozza magával, hanem a hazánkat érintő hét Helsinki folyosóhoz történő kapcsolódással a nemzetközi gazdasági vérkeringéshez is csatlakozunk.