A munkavállalók németországi foglalkoztatási feltételeit és a kiküldhető létszám nagyságát évente határozzák meg a németek, így jó hír a magyar munkavállalóknak, hogy október elejétől havonta átlagosan négyszáz fővel többen, összesen 4070 építőmunkás mehet oda dolgozni - tudatta szerkesztőségünkkel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.
A kedvező fordulat annak köszönhető, hogy a német munkanélküliségi ráta 8,8 százalékra csökkent, így idén augusztusban 666 ezerrel kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván az egy évvel korábbihoz képest.
További jó hír lehet a munkavállalóknak, hogy az előzetes felmérések szerint továbbra is nőni fog a német építőipar forgalma, mivel a feldolgozóipari, kereskedelmi és logisztikai beruházások gyors ütemű növekedésének köszönhetően e területeken erőteljes, nyolc százalék körüli forgalombővülés tapasztalható.
Kevesen mennekBár a német munkakörülmények sokkal jobbak a magyarnál, mégis viszonylag kevesen éltek ez idáig ezzel a lehetőséggel: havonta átlag mintegy 800-850 magyar építőmunkást foglalkoztattak Németországban, ami húsz-huszonöt százaléka az eddigi keretnek.
Ezt az alacsony, kontingens-kihasználást az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint több tényező okozza, az egyik, hogy a német építőipari konjunktúra fellendülése még nem, vagy nem kellő mértékben hatott vissza a szerződéses árakra. Ennek megfelelően a rendelésállomány elmúlt mintegy tíz évben tapasztalt folyamatos csökkenése után még mindig a megrendelők "diktálják" az árakat, amelyek sok esetben még a munkavállalók bérköltségeit sem tudják fedezni. Ezzel szemben itthon majdnem húsz százalékkal nőttek az ebben a szektorban dolgozók fizetései.
A magyar vállalkozási szerződések engedélyezését végző német munkaügyi ügynökség a kereskedelmi és iparkamara bevonásával kiszámíttatta, hogy havonta és munkavállalónként mintegy 3.200 euró bérköltséggel és egyéb járulékos költségekkel kell a magyar vállalkozóknak kalkulálniuk ahhoz, hogy szerződéseik veszteségmentesek, azaz német hatósági szempontból engedélyezhetőek legyenek.
Ezen kívül nem elhanyagolható tényező az sem, hogy Magyarországon egyre kevesebb a jól képzett és külföldi munkavégzésre alkalmas építőipari szakmunkás.
