A kutatók szerint erre utal, hogy bár Magyarországon a második negyedévi GDP a vártnál is nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal mérséklődött, júniusban az iparban és a kivitelben már csökkent a visszaesés üteme, az építőiparban pedig egyenesen növekedést regisztráltak.
Kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése is, ez azonban feltehetőleg a júliusi áfaemelés miatt előrehozott vásárlásoknak volt a következménye. A tavaszi csúcshoz képest kisebb lett a munkanélküliségi ráta is, bár ez alapvetően szezonalítással, a nyári idénymunkákkal magyarázható, ráadásul a legutolsó adat némi romlásról tanúskodik.
A pesszimizmus oldódását jelzi, hogy a nagy visszaesés után negyedik hónapja enyhén javul a GKI konjunktúraindexe. Az egész világban javuló befektetői hangulat mellett a Magyarország iránt növekvő bizalom tükröződik.
A külkereskedelem, az infláció és az alapkamat változásai
A külkereskedelmi egyensúly az I. félévben hatalmas, 2,1 milliárd eurós aktívumot mutat. Ez a behozatalnál sokkal kevésbé visszaeső kivitel következménye. Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya várhatóan a kormány által megcélzott, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett 3,8 százalék körül lesz.
Júliusban az infláció a júniusi 3,7 százalékról az adóemelések hatására 5,1 százalékra emelkedett, ez azonban egyelőre kisebb a vártnál. A fogyasztói energiaárak őszi csökkentését is figyelembe véve éves átlagban 4,7 százalékos, az év végén 6,5 százalék körüli infláció várható, amit 2010 második felében várhatóan markáns csökkenés követ.
A GKI szerint az idei év végéig további kamatvágások valószínűek, az alapkamat az augusztus végi 8 százalékról december végére 7 százalék körüli szintre csökkenhet. 2009 második felében 270, éves átlagban 280 forint körüli euró árfolyam várható, az árfolyam-ingadozás a második félévben csillapodik.
