A szakember utóbbival többek közt arra utalt, hogy az e-pénztárgépes rendszer a hozzá kapcsolódó vevői mobilapplikációkkal együtt az elektronikus nyugták használata mellett idővel alapot adhat például hűségprogramok, digitális kuponok és más folyamatok integrációjára. A jövőben így a vásárlók akár egyetlen felületen kezelhetik vásárlási bizonylataikat, az azokhoz kapcsolódó jótállási dokumentumokat és kedvezményeket is. A Laurel saját fejlesztésű adóügyi egysége a vállalat saját szoftverein túl más kasszarendszerekhez illesztve is alkalmazható. Az átállás ezért nem minden esetben jelent teljes kasszacserét: előzetes felméréssel határozható meg, mely meglévő eszközök tarthatók meg, és hol szükséges hardver- vagy szoftverfrissítés.
Magyarországon legutóbb az online pénztárgépek bevezetése jelentett hasonló léptékű technológiai fordulatot a kasszapiacon. A Laurel ebben is úttörő szerepet vállalt: 2013-ban e cég kapta meg az első online adatkapcsolatra képes PC-alapú pénztárgép forgalmazási engedélyét. Az akkori átállás hatása túlmutatott a technológiai korszerűsítésen. A NAV adatai szerint 2012 és 2016 között a kisvállalkozások bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal nőtt az online pénztárgépek bevezetésének hatására. A hatóság ezért a korábbi tapasztalatok alapján az e-pénztárgépes rendszer küszöbön álló, széles körű elterjedésétől – a vállalkozások adminisztrációjának csökkentése és a vásárlói tudatosság erősítése mellett – kedvező jogkövetési hatást is vár.
A Laurel tájékoztatása szerint több nagy, Magyarországon működő kiskereskedelmi hálózatnál már dolgoznak az e-pénztárgépes átállás előkészítésén, és számos helyen még 2026-ban elindulhat a tényleges bevezetési folyamat a felmérésekkel.