A bolthálózat átalakulása a vásárlók döntéseinek, boltválasztásának következménye. Ugyanis mind többen, egyre gyakrabban szerzik be a napi fogyasztási cikkeket hipermarketben és diszkontban - hangsúlyozta az ACNielsen igazgatója, Szalóky Tóth Judit. A vásárlóerő a 2 500 négyzetméteresnél nagyobb üzletekbe vándorol, főleg a széles választék és a hatékony működésnek köszönhető alacsony árak miatt.   Az élelmiszerek bolti eladásából a hipermarketekre értékben már 26 százalék jutott múlt évben, szemben a 2001-ben mért 17 százalékkal.

A hiperek növekedése majdnem mindegyik más boltkategória pozícióját rontotta. Kivétel csak az 51-200 négyzetméter közötti, szintén kicsinek számító, általában lakóhely közeli bolt, amely meg tudta őrizni 21 százalékos piaci részesedését. Ebben a kategóriában a boltszám 6 936-ra emelkedett a múlt évre. A 11 százalékkal növekvő boltszám mellett változatlan piaci részesedés azonban azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel esett vissza az egy boltra jutó forgalom.

"A vásárlási szokások változásának hatására folytatódik a kiskereskedelem koncentrálódása, aminek két modern bolttípus, a hipermarket és a diszkont a motorja, újabb üzletnyitások révén" - állapította meg Szalóky Tóth Judit. - A hiperek és diszkontok terjeszkedését könnyíti, hogy még mindig elaprózott a magyar bolthálózat. Hiszen az összes élelmiszerüzlet 93 százalékának eladótere 200 négyzetméter alatt marad.

A kis boltok csökkenésének határa Szalóky Tóth Judit szerint egyelőre nehezen jelezhető előre. Az előbb-utóbb nálunk is érvényesülő nyugat-európai trendek ugyanis különbözők. A magyarhoz hasonlíthatóan elaprózott Dél-Európában az olasz, görög és spanyol kiskereskedelem szerkezete, míg például Franciaországban, Belgiumban és Norvégiában a nagy eladóterek dominálnak, és háttérbe szorítják a kicsiket. Magyarországon a 200 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok piaci részesedése 38 százalék, ami meghaladja mindegyik régi EU-tagország átlagát. Az ACNielsen tavalyi nemzetközi felmérései szerint a magyarhoz legközelebbi, olasz mutató 36 százalékos, a legtávolabbi francia pedig 4 százalékos.

A magyarországi 38 százalékos részarány csökkenésének alsó határa attól függ, hogy a magyar tulajdonban lévő három nagy beszerzési társulás, illetve lánc, a CBA, Coop, Honiker és Reál mennyire tudja magához kötni a vásárlókat - vázolta az ACNielsen igazgatója a közeljövőt. Régiónkban ugyanis Magyarországon 1 millió lakosra 8 hipermarket jut, míg Csehország 16-tal már meghaladta a nyugat-európai átlagot (15/1 millió lakos), de Szlovákia 10-es mutatója is magasabb. Az új közép-európai EU-tagországok közül egyedül Lengyelországban (5) kisebb az 1 millió lakosra eső hipermarketek száma.

Az élelmiszerhez képest sokkal inkább koncentrálódik a háztartási vegyi áru forgalma. A mindössze 77 hipermarket bonyolítja le ugyanis a vegyi áru kiskereskedelmi értékesítésének 37 százalékát. A háztartási vegyi árut forgalmazó, 400 négyzetméternél nagyobb üzletek száma 824, ami a teljes bolthálózat 3 százalékát teszi ki. Viszont a vegyi áru értékben mért forgalmának közel kétharmada, 63 százaléka jut rájuk.