A nem megfelelő vezetés és irányítás nemzetközi szinten mintegy 41 nappal járul hozzá a veszteséghez. Jelentős szektorális különbségek jellemzik a vállalatok termelékenységét, a telekommunikációs cégek vezetése, valamint az élelmiszeripar jelentős lemaradása mellett. Bár a Közép-európai országok termelékenység növekedési üteme átlagosan magasabb, mint az EU tagállamoké, a jelentős gazdasági lemaradás mellett nem elégséges a relatív előny. Meglepő adat, hogy a vállalatok piaci sikerét nagyban meghatározó értékesítési tevékenységeken belül az aktív eladás a vállalatok idejének átlagosan 10%-át teszi ki! Ennek ellenére a vállalatvezetők 73%-a a tőkeemeléstől várja vállalata hatékonyságának növekedését.
A Czipin & Proudfoot Consulting kilencedik alkalommal készítette el nemzetközi termelékenységi tanulmányát. A tanulmány alapját egyrészt a Czipin & Proudfoot által az adott ország, így Magyarország nagyvállalatainál végzett mindennapi munkája során készített tanulmányok, másrészt azok, a vállalatoknál a termelékenység növelése témában végzett reprezentatív vizsgálatok képzik, amelyeket a Czipin & Proudfoot 9 országban, összesen 2 700 vállalatvezetői interjú elvégzésével készített (Németország, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Magyarország, Csehország, Egyesült Államok, Dél-Afrika és Ausztrália).

A fenti módszertan mentén elkészült Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003. rámutat, hogy a vállalatok globális termelékenység-kiesése átlagosan mintegy 39%. Ez éves szinten 225 munkanappal számolva 88 elvesztegetett munkanapot jelent dolgozóként. Bár az adat 2001-hez képest 4%-os javulást jelent, még mindig messze az optimálisnak tekinthető 85%-os termelékenységi szint alatt van, továbbra is jelentős kiaknázatlan vállalati potenciálokat tartva véka alatt.

Magyarországon ugyanez az adat 43%, azaz éves szinten 97 elvesztegetett munkanapot jelent, ami 2%-os javulás 2002-ről 2003-ra.

„Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok pozitív, ámde lassú termelékenység növekedést mutatnak.” – mondja Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting ügyvezető igazgatója. „Akár az Európai Unió, akár Közép-Európa gazdaságait vizsgáljuk, jelentősen elmaradnak a kívánatosnak mondható, 85%-os termelékenységi szinttől. A magyarországi adatok és a tendencia biztató, ugyanakkor a még mindig jelentős relatív termelékenységi lemaradás mellett komoly általános gazdasági lemaradás jellemző, ami a növekedés ütemének nagybani növelésére kell, hogy ösztönözzön.” – teszi hozzá a szakember.

A Czipin & Proudfoot Consulting kutatásai szerint nemzetközi szinten a termelékenység-fejlesztés első számú akadálya a nem megfelelő tervezés és irányítás, amely 41%-ban, azaz 36 munkanappal csökkenti a hasznos munkaidőt. A vezetési és felügyeleti problémák 23 nap (26%), a nem megfelelő munkamorál 10 nap veszteséggel (11%) befolyásolja negatívan a termelékenységet. A hiányos kommunikáció 5 napnyi, az IT problémák 6 napnyi, a nem megfelelő képesítések pedig 8 napnyi veszteséget okoznak évente, dolgozónként.

A Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003. kitér arra is, hogy a vállalatvezetők miként látják a termelékenység növelésének legmegfelelőbb útját. A vállalatvezetők 57%-a gondolja úgy, hogy vállalatának termelékenysége beruházás nélkül is nő 2003-ban. Ugyanakkor a vezetők 73%-a mondta azt, hogy beruházással vállalata termelékenysége nőni fog.

„A vezetési és irányítási gyengeségek magas aránya a szervezeti hatékonyság hiányára figyelmeztet.” – mondja Klaus D. Harrer. „A vállalatvezetők nagy része ugyanakkor a beruházások növelésében látja a kivezető utat, ami komoly ellentmondásra utal. A kutatás eredményei jól mutatják, hogy a termelékenység növelése nem elsősorban anyagi kérdés. A meglévő erőforrások hatékony allokációja a primer megoldás.” – teszi hozzá a szakember.

A vállalatok sikerességének egyik letéteményese az értékesítési folyamat és annak hatékonysága. A Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003. az értékesítés hatékonyságát is vizsgálta. Az eredmények megdöbbentőek. Az értékesítési folyamat gerincét alkotó aktív eladás átlagosan a teljes értékesítésre szánt idő 10%-át teszi ki! Az utazással töltött idő átlagosan 30%-ot, az adminisztráció 27%-ot tesz ki.

Az értékesítési folyamat kompetencia területein belül (sales hívások, sales pozícionálás, új üzleti lehetőségek, sales prezentációk, szerződéskötés, after sales tevékenységek) is jelentős hatékonyság, így termelékenység veszteségek mutathatók ki. A przentációk hatékonyságánál 72%, a sales hívásoknál 64%, az after sales tevékenységeknél 54%-os a kihasználatlan kapacitás nagysága!

A magyarországi adatok folyamatosan, ám lassan javuló tendenciát mutatnak. A 2001-es 47%-hoz, valamint a 2002-es 45%-hoz képest az elvesztegetett idő 43%-ra mérséklődött hazánkban. A termelékenység kedvezően változó aránya mellett azonban a gazdaság abszolút teljesítménye is meghatározó tényező.

„A javulási tendencia egyrészt abszolút mértékben még mindig magasabb értékeket, tehát alacsonyabb hatékonyságot képvisel, mint az uniós átlag.” – figyelmeztet Klaus D. Harrer. „Ami kevésbé szembetűnő az adatok láttán, ugyanakkor legalább ilyen meghatározó, hogy a termelékenység növekedési ütemek közel azonos volta markánsan eltérő GDP-adatok mellett érvényesül! Az abszolút értékben való lemaradás csökkentéséhez tehát fel kell gyorsítani a termelékenység növekedési ütemét a Közép-Kelet-európai országoknak ahhoz, hogy szervesen és számukra előnyösen illeszkedhessenek 2004 derekától az EU rendszerébe.” – teszi hozzá a szakember.

A termelékenység növekedési ütemek hasonlósága pedig szignifikáns különbségeket mutató bérszínvonalak, valamint gyors nivellálódást mutató árszínvonal mellett valósul meg. Olyan paraméter rendszert kell tehát felállítani, amely lehetővé teszi a valós összehasonlítást és amely így hatékony választ adhat a felzárkózás kihívásaira.

„Az immár kilencedik éve elkészített termelékenységi tanulmány mára lehetőséget ad számunkra mind a térbeli, mind az időbeli összehasonlításra.” – mondja Klaus D. Harrer. „Ami a Közép-európai gazdaságok és vállalataik számára azonban ennél sokkal fontosabb,hogy ezek a tapasztalatok ugyancsak lehetőséget adnak számunkra a megfelelő összehasonlítási és értékelési alap kialakításához, ami a valós fejlődés alapja.” – teszi hozzá a szakember.