#img2#A TOP-100-ba tartozó nagyvállalatok 2006 második negyedévi konjunktúra-indexe 52,8 százalék lett az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet mérése szerint, az előző negyedévi értékhez képest a csökkenés egy százalékpont. A hazai nagyvállalatok mérséklődő derűlátása összefügg a vártnál nagyobb költségvetési hiánnyal, a kedvezőtlen monetáris folyamatokkal. A cégek üzleti várakozásait viszont pozitívan érinti az eurózóna gazdasági élénkülése, továbbá a hazai valuta gyengülése, amely növeli az exportőrök versenyképességét. A konjunktúra-index értéke a kétféle ellentétes hatás eredőjeként alakult ki.
A 2006. júniusi konjunktúra-indexe valamivel alacsonyabb a negyedéves átlagnál, értéke 51 százalék, két százalékponttal elmarad a májusi értéktől. A várakozások megoszlásában az optimista előrejelzések vannak túlsúlyban, a nemzetgazdaság növekedési kilátásai valamelyest mérséklődhetnek az év második felében. A TOP-100 vállalatok havi konjunktúra-indexeinek trendje 2005 közepétől 2006 májusáig javult. Az "Új egyensúly" program intézkedései a nagyvállalatok korábbi derűlátását mérsékelte, vélhetően az adóterhek növelése hatott kedvezőtlenül.
Termelése hat hónapon belüli növelését a nagyvállalatok 43 százaléka tervezi. A belföldi értékesítési lehetőségek értékelése romlott, az áprilisi 14 százalékkal szemben júniusban a vállalkozások 46 százaléka számolt a belföldi piac szűkülésével. Az exportlehetőségek megítélése összességében kedvező, a kivitel növelését várja a cégek 31 százaléka, szintén maradását vélelmezi 48 százalékuk.
A hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásait 2006. áprilisig erősödő optimizmus jellemezte. Az utolsó két hónapban ez a derűlátás mérséklődött. Saját vállalakozásuk kilátásait az exportpiacok bővülése és a forint árfolyam gyengülése miatt pozitívan értékelik a cégek, a nemzetgazdaság fejlődési esélyeit kevésbé látják kedvezőnek. A hazai makrogazdaság fejlődési lehetőségeiről júniusban a nagyvállalatok 30 százaléka küldött negatív jelzést, több mint egyharmaduk viszont kedvezően nyilatkozott. A stabilitásban bizakodó cégek aránya magasabb a májusinál, részarányuk 35 százalék. Saját gazdálkodásuk feltételeit és cégük második félévi lehetőségeit a TOP-100 kör 35 százaléka javulónak, 38 százalékuk változatlannak értékelte. A májusi 10 százalékhoz viszonyítva működésében negatív fordulat bekövetkezésétől tart a cégek 27 százaléka. Júniusban a termelésnövelés lehetőségének megítélése romlott. A gazdaság lassuló fejlődését vetíti előre, hogy a nagyvállalatok 57 százaléka nem bízik saját termelésének fél éven belüli bővülésében. A fejlődést valószínűsítő cégek kétharmada 5 százalék alatti növekedést jelzett. A készletállománnyal kapcsolatos vélekedések azt tükrözik, hogy a következő fél évben a termelés jobbára szinten marad, érzékelhető ágazati különbségek mellett.A következő hat hónapban a nagyvállalatok 60 százaléka saját előállítású készletei szinten tartását tervezi, a készletek bővítésével 36 százalékuk számol. Júniusban az alapanyagok és félkész-termékek készletprognózisa erős stabilizációs törekvést jelez. A nagyvállalatok 60 százaléka vásárolt készleteinek szinten tartásával tervezi, 37 százalékuk növeli beszerzéseit.
#page#
A magyar gazdaság bruttó hazai terméke 2006 első negyedévében 4,6 százalékkal bővült, a kedvező eredmények az ipari export erőteljes bővülésével, a beruházások gyors növekedésével magyarázhatók. Modellszámításaink alapján 2006-ra a GDP 4,2 százalékos növekedésével számolunk. A fejlődésben meghatározó szerepe lesz a nagyvállalati szektor exportjának.
A hazai nagyvállalatok várakozásaiban a világgazdasági fejlődésről szóló információk és javuló teljesítmények fontos szerepet játszanak Az Európai Bizottság prognózisa szerint a globális gazdaság idén 4,6 százalékkal növekedhet, számítani lehet arra, hogy 2006-ban az európai nagygazdaságok fejlődése felülmúlja a korábbi várakozásokat és a múlt évi teljesítménynövekedést. Az első negyedévében a kedvező külgazdasági környezet hatására gyorsult a hazai gazdaság növekedése. Az export bővülését az ipar magas külföldi rendelései alapozták meg, a külkereskedelmi forgalom élénkült. Az olaj- és nyersanyagárak emelkedése miatt a cserearányok romlottak. A pénzügyi egyensúly helyreállítását célzó, idén elsősorban a bevételt növelő intézkedések a termelés ütemét az év második felében várhatóan mérséklik, ezt részben ellensúlyozhatja az európai konjunktúra élénkülése.
A nagyvállalatok kétharmada a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását várja. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülését a TOP-100 kör mindössze 11 százaléka valószínűsíti, szinten maradásában bízik 60 százalékuk. A külföldi kereslet júniusi előrejelzése mértéktartóbb a májusinál, bővüléssel számol a cégek 40 százaléka, szemben a korábbi 48 százalékkal. Stabil pénzügyi feltételek mellett folytatja tevékenységét a nagyvállalatok egyharmada, ez jóval szűkebb kör a májusi 58 százaléknál. Likviditási nehézségek jelentkezését a cégek 40 százaléka feltételezi. A makrogazdasági környezet várható előrejelzésekor a kiszámíthatóság erősödését jelezte a vállalatok 20 százaléka, a bizonytalanság fokozódását valószínűsíti 48 százalékuk.
A hazai nagyvállalatok fejlesztési tevékenységét összegző mutatók tendenciája 2004-ben meredeken emelkedett, majd tavaly júniusától mérséklődött. 2006 júniusában a hazai nagyvállalatok beruházási aktivitása a májusihoz képest nem változott, a fejlesztést tervező cégek aránya 57 százalék.
Új technológia átvételét a vállalkozások 22 százaléka tervezi. Kapacitásaik kihasználtságát összességében kedvezőtlenül értékelik a cégek. A korábbi 59 százalék után júniusban elégséges termelési háttér 46 százalékuknál áll rendelkezésre, a felesleggel működő vállatok köre 41-ről 51 százalékra emelkedett. A válaszok megoszlása alátámasztja a beruházási tevékenység szerény élénküléséről szóló prognózisokat.
A 2004 nyara óta tartó dezinflációs trend idén májusban megtört. A fogyasztói árak az első öt hónapban átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek. A drágulásban meghatározó szerepet játszott az üzemanyagok és szezonális élelmiszerek áremelkedése. A nagyvállalatok júniusi előrejelzése szerint 2006-ban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 3,7 százalék lehet. A prognózist a májusihoz képest 0,4 százalékponttal felfelé korrigálták a cégek. A decemberre vonatkozó 12 hónapos árprognózis 3,5 százalék a májusi 3,2 százalékos várakozás után. A szektor éves értékesítési árprognózisa jóval alacsonyabb a fogyasztói árak változásáról szóló előrejelzéseknél, értéke 2,2 százalék, az év első félévében alig emelkedett.
