A háztartási költségek szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy képesek-e a különböző generációk együtt élni, vagy nem. E mutató fontos része a „háztartás jövedelméből hasznot húzó vagy ahhoz hozzájáruló személyek”. Ez azt jelenti, hogy azok az esetek, amikor a felnőtt gyermekek támogatják az idősödő szülőket, szintén szerepelnek a statisztikákban.
Hol élnek az európai felnőttek a szüleikkel?
Horvátországban és Montenegróban a 25–29 éves felnőttek közel 80 százaléka él otthon. Érdekes módon a szomszédos Szerbiában ez a mutató 69 százalékra csökken.
Minél nagyobb a 25–29 éves felnőttek együtt lakási aránya szüleikkel, annál magasabb lesz az átlagos kiköltözési életkor egy adott államban. A balkáni országok így mindkét statisztikában az első helyen állnak. Ennek oka egyrészt gazdasági. A Balkán egy főre jutó GDP-je általában fele az uniós átlagnak. A helyi bérleti díjak drágák a helyi bérekhez képest. Ráadásul a Balkánon a legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európa-szerte, ami azt jelzi, hogy a gyerekek akkor maradnak egyedül, ha megöröklik a családi házat, vagy csak akkor költöznek el, ha megengedhetik maguknak, hogy lakást vásároljanak.
Szerbiában és Montenegróban a háztartások közel fele „pénzügyileg törékeny”, ami azt jelzi, hogy a megtakarítások szintje is alacsony. Ilyen esetekben a kiköltözés és a bérlés megfizethetetlen luxusnak tekinthető.
Ennek megfelelően, ahogy az ember északra és nyugatra halad az egy főre jutó GDP magasabb Európában, csökken a szülőkkel együtt élő felnőttek aránya. Az északi országokban az ebbe a korcsoportba tartozó felnőttek kevesebb mint 10 százaléka él a szüleivel.
