A K&H Bank és a GfK közvélemény-kutató intézet 2004 harmadik negyedéve óta, immár két éve, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.
A 2006 második negyedévi kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és az üzletmenetet befolyásoló gazdasági hatásokat vizsgálta. A kkv bizalmi index értéke 2006 júniusában mélyen a negatív tartományban, -56 ponton zárt. Ez az eredmény, a kis- és középvállalkozók - az elmúlt két év során eddig nem tapasztalt - nagymértékű pesszimizmusát tükrözi, melynek magyarázata a következő okokban kereshető.
A magyarországi kkv-k bizalmának megrendülése mögött elsősorban nemzetgazdasági, és politikai folyamatok állnak. Az áprilisban lezajlott országgyűlési választásokat követően a kampányban elhangzott pozitív ígéretekhez képest (pl. köztehercsökkenés), a gazdaság rossz teljesítményével kapcsolatos "beismerések" következtek. Fény derült a magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiányára, valamint az euró bevezetése körüli bizonytalanságokra is. A hazai kis- és középvállalkozók a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos kormányzati bejelentések hatására összességében növekvő közterheket, "vállalkozásellenes" gazdaságpolitikát, növekvő vállalati hitelkamatokat, instabil és romló forintárfolyamot, alacsonyabb beruházási hajlandóságot, lassuló árbevétel- és profit növekedést, a teljes jövedelmükre bejelentettek arányának csökkenését, valamint növekvő áremelési szándékot várnak.
A kkv bizalmi index 2006 második negyedévi zuhanását elsősorban a közterhek növekedésétől való félelem okozta. A közterhek részindex -87 ponton zárt, az előző negyedévhez képest (-12 pont) mintegy 75 pontos csökkenéssel. Ez az érték megközelíti a bizalmi index skálájának negatív végpontját. Míg 2006 első negyedévében a kkv-k 36%-a gondolta azt, hogy az elkövetkező egy évben növekedni fognak a közterhek, addig a második negyedévre ezen vezetők aránya 84%-ra nőtt. E szegmensen belül az 5% feletti közteher-növekedést prognosztizálók aránya növekedett. Ágazattól függetlenül a vállalatvezetők 67%-a látja borúsan a jövőt az előző negyedévben mért 19% helyett. Jelentősen, 7%-al (45%-ról 52%-ra) növekedett azon vezetők aránya, akik úgy gondolják, hogy a vállalatoknál az alkalmazottaknak kevesebb, mint a fele van teljes jövedelmére bejelentve. Vagyis a közterhek növekedésétől a fekete jövedelmek arányának növekedését is várják a vállalatvezetők. Mindemellett a növekvő közterhek természetesen közvetlenül is csökkentik a vállalkozások jövedelmezőségét.
A második releváns tényező, amely negatívan befolyásolta az index alakulását, a gazdaságpolitikában eredeztethető. A gazdaságpolitika részindexe ugyancsak látványos zuhanást ért el a 2006 első negyedévében mért -18 ponthoz képest, hiszen 32 pontos visszaesést mutat, -50 ponton zárt. #page#A kormányzati megszorító intézkedések részben közvetlen módon, részben a reálgazdaságra gyakorolt hatásai révén jelenthetnek komoly nehézségeket a magyarországi vállalatok számára. A lakosságot érintő megszorítások alacsonyabb belső fogyasztást okozhatnak, ezzel is szűkítve a hazai kis és középvállalkozók piaci lehetőségeit. A kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélése erőteljesen romlott a kkv-k körében.
Csupán a vezetők 3%-a szerint folytat a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát, míg 46%-a szerint a kormányzat utóbbi 3 hónapban hozott intézkedései egyértelműen negatívan hatnak a vállalatok versenyképességére. A kormányzat a leggyengébb minősítést az ipari vállalatok vezetőitől kapta (-47 pont), a vállalatméretek tekintetében pedig a kisvállalkozások vezetői ítélik meg legkritikusabban a kormányzat által életbe léptetni kívánt intézkedéseket (-57 pont a tavalyi -5-höz képest).
Míg 2006 márciusában a kkv vezetők csupán 59%-a tudta megjósolni a még ismeretlen összetételű kormányzat elkövetkező egy évi munkáját, melyet jellemzően pozitívnak ítéltek meg, addig júniusban, a választások után, 89%-uk értékelte azt, többségében negatívan. A vállalkozók 55%-a "vállalkozásellenes" gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben, míg 20%-uk semleges, 14%-uk inkább "vállalkozásbarát" gazdaságpolitikára számít. Ágazati megoszlás szerint az ipari vállalatok a legpesszimistábbak, melyek 64%-a, vállalatméret szempontjából pedig a kisvállalkozások 68%-a prognosztizálja az elkövetkező egy évre a vállalkozásellenes gazdaságpolitikát. A vállalatok háromnegyede stabilan az újraelosztási arány csökkentése mellett foglal állást. A több elvonás és támogatás igénye hagyományosan a mezőgazdasági vállalatok körében a legmagasabb, de arányuk ezen ágazatban is a kisebbséget (23%) teszi ki.
A 2006 második negyedévi kkv bizalmi index értékét harmadsorban a monetáris politikában lejátszódott, és várható kedvezőtlen mozgások befolyásolták. A pénzpiaci folyamatokban bekövetkező változások, úgymint az infláció növekedése, a jegybanki alapkamat várható emelkedése a vállalatok finanszírozását teszi költségesebbé. A vállalatvezetők elmondása alapján az előző negyedévhez képest 10%-al megugrott az elkövetkező egy évre forintgyengülést prognosztizálók aránya, 62%-uk szerint romló forintárfolyammal kell számolnunk, csupán 8%-uk számít erősödésre, míg a vezetők 23%-a szerint stabil marad a forint. A vállalatvezetők többsége (63%) a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését várja. Átlagosan 2,9%-os hitelkamat növekedést várnak az elkövetkező 1 évben. A vállalati hitelkamatok árának növekedésével kapcsolatos várakozások mögött egyrészről a várható jegybanki alapkamat emelés, illetve a forint árfolyamának romlásával kapcsolatos várakozások állhatnak.
A közvélemény-kutató által vizsgált egyéb kkv bizalmi részindexek - kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatai, vállalati gazdálkodás, versenytársak, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemek,- az előző negyedévhez viszonyítva stagnálnak, vagy csupán minimális ingadozást mutatnak valamely irányba. A bizalmi index értékét némiképp pozitívan, csupán az európai uniós részindex 9-ről 15 pontra történő emelkedése árnyalja.
