A behozatal első félévben is tapasztalt növekedése a második félévben tovább fokozódott, és összességében 8%-os forgalombővülést mutat. A külkereskedelmi mérleg az előző év azonos időszakához viszonyítva romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas.

Az első tíz hónapban a kivitel 7750 milliárd forintot, a behozatal 8750 milliárd forintot tett ki. Az október havi export értéke megközelítette a 900 milliárd forintot, míg az importé meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az első kilenchavi árindexek felhasználásával számított január–októberi időszakra vonatkozó volumenindexek kivitelünk 6, míg importunk 10%-os növekedését jelzik a megelőző év első tíz hónapjához képest.

Október hónapban megszakadt az a – január kivételével egész évben érvényesülő – tendencia, amely szerint az import havi értékindexei rendre meghaladják az exportra számítottat. Az export június óta mutat élénkülést, melynek egyik összetevője a már többször említett ún. bázishatás megszűnése. A forgalom ugyanakkor nemcsak a megelőző évi időszakok adataihoz képest bővült: a külkereskedelmünk szeptember és október hónapra regisztrált értékei a legmagasabbak az év eddig eltelt hónapjai közül. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet.



A beérkezett és feldolgozott adatok alapján a 60%-os részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközökkivitele folyó áron 6%-kal nőtt, amelyen belül az egyik legjelentősebb tétel, a 900 milliárd forint forgalmat jelentő villamos gépek és készülékek exportértéke 8%-kal lett nagyobb. Az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitele ugyanakkor – elsősorban a számítástechnikai berendezések alkatrészeinek jelentős forgalomcsökkenésének betudhatóan – 8%-kal mérséklődött. Az árufőcsoportok közül kizárólag a feldolgozott termékek exportja lett alacsonyabb (3%-kal) az előző évinél, amely döntően a videojáték-export megszűnésére vezethető vissza. A több mint 500 milliárd forint értékben exportált élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport termékeiből nem egészen 5%-kal nagyobb értékű forgalmat bonyolítottunk le a megelőző év azonos időszakához képest.

A behozatal értéke minden árufőcsoportban nőtt. Az import több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 7%-kal lett magasabb az egy évvel korábbinál. Továbbra is növekedést mutat a beruházási, valamint a termelési célú import.A fogyasztási célú importunkba sorolható személygépkocsik forgalma 30%-kal, a mobiltelefonoké pedig közel kétszeresére nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A feldolgozott termékek behozatala 8%-kal bővült, amelyen belül a jelentős részaránnyal bíró gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma negyedével nőtt. Az energiahordozók együttes importjának értéke 12%-kal nőtt; amely jelentős mértékben a legnagyobb termékkör, a földgáz behozatalában tapasztalt 15%-os mennyiségi növekedéssel magyarázható.

Az első tíz hónapban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 400 milliárd forintos mérlegromlást mutat az előző év azonos időszakához képest, s így a deficit meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az egyenleg romlását elsősorban – mint már említettük – a fogyasztási és a beruházási célú, valamint az energiaimport növekedése okozta.

A fejlett országokkal folytatott kereskedelemben keletkezett aktívum 386 milliárd forintot tett ki, ami közel 300 milliárd forinttal kevesebb a megelőző év azonos időszakában regisztrálthoz képest. Az országcsoportba exportált termékek értéke csupán 0,5%-kal nőtt, a behozatal ezzel szemben 6%-kal lett nagyobb. A fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelemben keletkezett 1115 milliárd forint nagyságú deficit 110 milliárd forintos egyenlegromlást jelent. A Kínával folytatott kereskedelem hiánya – legnagyobbrészt a gépimport dinamikus bővülése miatt – 143 milliárd forinttal nőtt. Az Arab Emírségekbe exportált termékeink értéke ugyanakkor több mint 50 milliárd forinttal bővült, amely jelentős részben a felfutó mobiltelefon-kivitelünkkel magyarázható. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott külkereskedelemben a hiány mértéke (302 milliárd forint) – az export 18%-os és az import 13%-os növekedése mellett – lényegében nem változott.















































































2